2008. szeptember 01., 00:002008. szeptember 01., 00:00
Romlanak a felzárkózó Európa gazdasági és adóskockázati kilátásai, és árfolyamválsággal kísért kemény landolást sem lehet kizárni a térségben, áll a Fitch Ratings éves felmérésében. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósairól évente összeállított átfogó elemzések idei kiadása szerint a legnagyobb európai hitelminősítő azzal számol, hogy a térség átlagos GDP-növekedése a tavalyi 6,9 százalékról idén 5,8 százalékra – 2002 óta a legalacsonyabb ütemre – lassul, és jövőre már csak 5,2 százalék lesz. Ezt az ütemet is elsősorban az országcsoporton belül 37 százalékos gazdasági súlyt képviselő Oroszország 7,5 százalékosra becsült idei, illetve 6,5 százalékra valószínűsített jövő évi növekedése tartja fenn. A legtöbb térségi ország ennél „sokkal lassabban” fog növekedni, Észtország és Lettország pedig egyenest a recesszió kockázatával néz szembe, áll a Fitch Ratings éves előrejelzésében.
A hitelminősítő szerint a feltörekvő Európa korábbi adósosztályzat-javulási lendülete kifulladt. Az elmúlt másfél évben csak három szuverén devizaadós kapott felminősítést –Csehország, Szlovákia és Örményország –, és ezt két leminősítés – Lettországé és Grúziáé – kísérte.
Az adósosztályzatokra érvényes pozitív és negatív kilátások egyenlege a tavaly augusztusi plusz 5-ről most augusztusra mínusz 5-be fordult – vagyis már ennyivel több a leminősítést valószínűsítő negatív kilátások száma a felminősítésre jelölő pozitív kilátásokénál –, ami jelzi a térségi adóskockázati besorolásokra nehezedő nyomást, áll az elemzésben.
Románia igen sebezhető
A Fitch szerint „jelentős és növekvő” a kockázata annak, hogy „valahol a térségben” árfolyamválsággal kísért kemény landolás következik be. Az MTI kérdésére, hogy ez mely országokban valószínűsíthető a leginkább, Ed Parker, a Fitch Ratings felzárkózó európai szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója elmondta: a hitelminősítő nem jelöl meg külön ebből a szempontból veszélyeztetett országokat, hanem az általánosságban romló folyamatra és annak lehetséges következményeire hívja fel a figyelmet.
A Fitch azonban kidolgozott egy sebezhetőségi mutatót, amely a külső finanszírozási nyomások kockázatait méri, a működőtőke-beáramlással kiigazított folyómérleg-egyenlegek, az idén esedékessé váló devizaadósság-törlesztések és a nettó küladósság-állományok figyelembevételével, és ezen a mércén Lettország, Horvátország, Litvánia, Törökország, Észtország, Bulgária és Románia a legsérülékenyebb a térségben.
Három évig nem várható euróövezeti csatlakozás
Az euróövezeti csatlakozási kilátásokról a csütörtöki Fitch-előrejelzésben az áll, hogy a hitelminősítő Szlovákia januárban esedékes felvétele után legalább három év euróbővítési szünetet vár. A Fitch szerint jelenleg „messze a legnehezebben teljesíthető” felvételi kritérium az infláció, amelynek – Szlovákia mellett – most csak Lengyelország felel meg az eurótagságra pályázó térségi EU-tagállamok közül. A hitelminősítő Magyarország euróövezeti felvételét változatlanul 2014-re jósolja, ugyanakkorra, amikor Csehországét és Lettországét is. Az elemzés kiemeli, hogy ez utóbbi két ország belépésének várható időpontját a Fitch Ratings a térségről kiadott tavalyi konvergencia-jelentése óta egy évvel kitolta. Szlovákia után a Fitch várakozása szerint Lengyelország lesz a következő euróövezeti tag a térségből 2012-ben, utána Észtország és Litvánia csatlakozhat 2013-ban. Románia és Bulgária euróövezeti felvételét a cég 2015-re jósolja.
Hírösszefoglaló
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.