2008. szeptember 01., 00:002008. szeptember 01., 00:00
Romlanak a felzárkózó Európa gazdasági és adóskockázati kilátásai, és árfolyamválsággal kísért kemény landolást sem lehet kizárni a térségben, áll a Fitch Ratings éves felmérésében. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósairól évente összeállított átfogó elemzések idei kiadása szerint a legnagyobb európai hitelminősítő azzal számol, hogy a térség átlagos GDP-növekedése a tavalyi 6,9 százalékról idén 5,8 százalékra – 2002 óta a legalacsonyabb ütemre – lassul, és jövőre már csak 5,2 százalék lesz. Ezt az ütemet is elsősorban az országcsoporton belül 37 százalékos gazdasági súlyt képviselő Oroszország 7,5 százalékosra becsült idei, illetve 6,5 százalékra valószínűsített jövő évi növekedése tartja fenn. A legtöbb térségi ország ennél „sokkal lassabban” fog növekedni, Észtország és Lettország pedig egyenest a recesszió kockázatával néz szembe, áll a Fitch Ratings éves előrejelzésében.
A hitelminősítő szerint a feltörekvő Európa korábbi adósosztályzat-javulási lendülete kifulladt. Az elmúlt másfél évben csak három szuverén devizaadós kapott felminősítést –Csehország, Szlovákia és Örményország –, és ezt két leminősítés – Lettországé és Grúziáé – kísérte.
Az adósosztályzatokra érvényes pozitív és negatív kilátások egyenlege a tavaly augusztusi plusz 5-ről most augusztusra mínusz 5-be fordult – vagyis már ennyivel több a leminősítést valószínűsítő negatív kilátások száma a felminősítésre jelölő pozitív kilátásokénál –, ami jelzi a térségi adóskockázati besorolásokra nehezedő nyomást, áll az elemzésben.
Románia igen sebezhető
A Fitch szerint „jelentős és növekvő” a kockázata annak, hogy „valahol a térségben” árfolyamválsággal kísért kemény landolás következik be. Az MTI kérdésére, hogy ez mely országokban valószínűsíthető a leginkább, Ed Parker, a Fitch Ratings felzárkózó európai szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója elmondta: a hitelminősítő nem jelöl meg külön ebből a szempontból veszélyeztetett országokat, hanem az általánosságban romló folyamatra és annak lehetséges következményeire hívja fel a figyelmet.
A Fitch azonban kidolgozott egy sebezhetőségi mutatót, amely a külső finanszírozási nyomások kockázatait méri, a működőtőke-beáramlással kiigazított folyómérleg-egyenlegek, az idén esedékessé váló devizaadósság-törlesztések és a nettó küladósság-állományok figyelembevételével, és ezen a mércén Lettország, Horvátország, Litvánia, Törökország, Észtország, Bulgária és Románia a legsérülékenyebb a térségben.
Három évig nem várható euróövezeti csatlakozás
Az euróövezeti csatlakozási kilátásokról a csütörtöki Fitch-előrejelzésben az áll, hogy a hitelminősítő Szlovákia januárban esedékes felvétele után legalább három év euróbővítési szünetet vár. A Fitch szerint jelenleg „messze a legnehezebben teljesíthető” felvételi kritérium az infláció, amelynek – Szlovákia mellett – most csak Lengyelország felel meg az eurótagságra pályázó térségi EU-tagállamok közül. A hitelminősítő Magyarország euróövezeti felvételét változatlanul 2014-re jósolja, ugyanakkorra, amikor Csehországét és Lettországét is. Az elemzés kiemeli, hogy ez utóbbi két ország belépésének várható időpontját a Fitch Ratings a térségről kiadott tavalyi konvergencia-jelentése óta egy évvel kitolta. Szlovákia után a Fitch várakozása szerint Lengyelország lesz a következő euróövezeti tag a térségből 2012-ben, utána Észtország és Litvánia csatlakozhat 2013-ban. Románia és Bulgária euróövezeti felvételét a cég 2015-re jósolja.
Hírösszefoglaló
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.