Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát
Fotó: Barabás Ákos
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató. Kifejtette, a 2022-re vonatkozó korábbi előrejelzésük 3,5 százalékos éves GDP-növekedés volt, ám ezt 2 százalékra csökkentették, mert a háború új konjunktúrát hozott létre.
2022. március 22., 14:542022. március 22., 14:54
2022. március 22., 14:582022. március 22., 14:58
A korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra rontotta az idei román össztermék (GDP) növekedéséről szóló előrejelzését a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata. A gazdasági szakemberek szerint eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a romániai, hanem a világgazdaságban is, a koronavírus-járvány során bekövetkezett egy gyors helyreállás, majd a háborútól függetlenül is bekövetkezett a gazdasági növekedés kifulladása, ezt tetézte a háború okozta bizonytalanság.
Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónika megkeresésére rámutatott, az előrejelzésük még így, a csökkentéssel is optimistának bizonyulhat adott esetben. Még nagyon sok a kérdőjel, ilyen bizonytalan helyzetben az előrejelzések és a mutatók módosulhatnak,
„Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de az akadozó nyersanyag-, műtrágya- és fémellátás is lassíthatja a növekedést. Másrészt nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, hiszen az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta a háború kitört” – részletezte a gazdasági szakember. Jelezte ugyanakkor, hogy ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek adatok, azok jellemzően sokkal később futnak be, ezt csak feltételezik, hogy bekövetkezhet.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az energiaválság hatására leállt a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát, a Dacia-gyár jelentős részlegei, és ezek mind lefele húzzák a GDP-növekedést. Másfelől
A kolozsvári elemző kifejtette, a legrosszabb forgatókönyv, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakul egy teljes gazdasági háború, ami biztosan világgazdasági recessziót vonna maga után, abben az esetben nullaszázalékos „növekedésnek” is örülni kellene, ám ennek a lehetőségnek jelenleg elenyésző a valószínűsége.
Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát
Fotó: Pixabay
„Az infláció a GDP növekedésétől függetlenül alakul, és most éppen pörög, viszont a lassuló növekedés közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem lesznek növekedő fizetések. Nem lesz annyi új beruházó, annyi új gazdasági tevékenység, amely létre tudná hozni a reálbér-emelkedéseket,
– részletezte Nagy Bálint Zsolt. Emellett – tette hozzá – munkahelyek is veszélybe kerülhetnek a gépkocsigyártásban, a mezőgazdaságban, sőt a turizmusban is újra gondok mutatkoznak, Máramarosban kezdik visszamondani a foglalásokat. „Mindent összevetve, ha a háborús helyzet nem eszkalálódik, ha nem lesz totális amerikai–kínai gazdasági konfliktus, a most körvonalazódó válság kisebb lesz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány okozta visszaesés” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Felidézte, 2020 tavaszán a teljes lezárás olyan volt, mintha minden országban háború zajlott volna, az a kritikus két hónap a gazdaság szempontjából háborús állapotnak minősült. Annyira most nem romolhat meg a helyzet, most jobbak a mutatók, az egyetlen vetület, ami jelenleg rosszabb, az az árak emelkedése, az infláció.
– vont mérleget a közgazdász.
A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.
Az államadósság mindenképpen nőni fog, az összeg nemcsak a gazdaság lassulása miatt duzzad, hanem a kamatnövekedés miatt is – fejtette ki kérdésünkre az egyetemi oktató. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtti 35 százalékos GDP-arányos államadósság a járvány alatt felment közel 50 százalékra, a jelenlegi konjunktúrában elérheti a 60 százalékot is.
„Ahogy növekszik az infláció, emelkednek a kamatok, ezzel együtt az állampapírok kamatai is nőnek, az év eleji 5 százalékos éves hozam helyett most már 7 százalékon van a 10 éves román állampapírok éves hozama. Mindez mindenképpen növelni fogja a külső államadósságot, de még az sem jelent katasztrófát, ha az eléri a GDP 60 százalékát, hiszen a maastrichti szerződésben is 60 százalék szerepel az euróövezethez való csatlakozás kritériumaként. A csatlakozás most éppen nem aktuális, de a szerződésben lefektetett mutató jelzi, hogy nem annyira veszélyes, ha az államadósság eléri a GDP 60 százalékát. Inkább a tendencia aggasztó, hiszen a járvány előtti 35 százalékos hiány egy nagyon jó mutató volt, ahhoz képest jelentős romlás állt be” – összegzett lapunknak Nagy Bálint Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!