Csalóka mutató. A romániai életszínvonal egyáltalán nem azt mutatja, hogy gazdag ország lenne
Fotó: Veres Nándor
Első ízben került be a magas jövedelmű országok kategóriájába Románia, ám a lapunk által megkérdezett szakértő szerint új alapokra kellene helyezni a számítást, hogy az valós képet mutasson.
2020. július 14., 18:532020. július 14., 18:53
Románia is felkerült a magas jövedelmű országok listájára, amelyet a Világbank júliusban tett közzé. A rangsorban azt láthatjuk, hogy a 2019-es adatok alapján Románia átlépte a 12 535 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmet (GNI), ezzel a felső-közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá lépett elő. A tavalyi adatok alapján az ország éppen csak átlépte a 12 535 dolláros küszöböt, a 12 630 dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelemmel, a térség országai jóval megelőzik, hiszen például Lengyelországban 15 200 dollár a GNI, Magyarországon 16 140 dollár.
Románia először került be ebbe az „elit klubba”, a listán 80 ország és terület van, vagyis 55 ország és további 25 olyan terület, melynek nincs teljesen önálló státusa, mint például Hongkong, Puerto Rico, Francia Polinézia, Új-Kaledónia – húzta alá megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Kiemelte:
A szakértő ugyanakkor rámutatott, a küszöbértéket nem a bruttó hazai termék (GDP), hanem az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján számolják, ami az országban valójában elkölthető jövedelmet mutatja, például beleszámolják azokat az összegeket is, amit a külföldön dolgozók hazaküldenek. „Harminc éve állapították meg a módszertant, az alapján számolják a küszöbértékeket, hogy melyik ország számít szegénynek, alsó- és felsőközép- vagy magas jövedelműnek. Akkor még csak 41 ország tartozott az elitek klubjába, azóta a számuk megkétszereződött” – irányította rá a figyelmünket a szakértő.
A küszöbértéket amúgy a Nemzetközi Valutaalap pénzneme, az úgynevezett különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights – SDR) inflációs rátájával igazítják ki minden évben. Az SDR inflációját az öt kulcsvaluta – amerikai dollár, euró, kínai jüan, japán jen és brit font – inflációja befolyásolja.
– hangsúlyozta a gazdasági elemző.
Mint magyarázta: a világban a gazdasági növekedés sokkal nagyobb mértékű a pénzromlásnál, ezért a szakértők egy ideje már tárgyalják, hogy módosítani kellene a módszertant az értékhatár kiszámításánál az életszínvonal-arányokat is figyelembe véve. A jelenlegi listán ugyanis nemcsak Románia tűnik ki, hiszen olyan országok is vannak a gazdagok között, mint a Karib-szigeteki országok, Chile, Uruguay, amelyeknek szintén nem lenne, amit keresniük a „jómódúak” között.
Králik Lóránd úgy véli,
„Tény, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva Romániában is dinamikus életszínvonal-emelkedés tapasztalható, de azzal, hogy az ország meghaladta a több mint harminc évvel ezelőtti módszertannal kiszámolt küszöbértéket, nem azt jelenti, hogy olyan mértékű a jómód, mint a listavezető országokban” – fogalmazott a szakértő, hangsúlyozva, mindenképpen aránytalanságok mutatkoznak, hiszen a listavezető országok lényegesen eltávolodtak a küszöbértéktől – Svájc, Luxemburg, Norvégia a határértéket jóval meghaladják.
Az elemző szerint amúgy valószínű, hogy a 2020-as értékeket figyelembe véve Románia újra a határérték alá kerül. „Bár a járvány időszakában az infláció nem magas, ettől függetlenül a bruttó hazai termék és az egy főre jutó nemzeti jövedelem csökkenése olyan mértékű lehet, hogy kikerülhet Románia az elit klubból” – húzta alá Králik Lóránd, kiemelve, hogy a magas jövedelmű országok listáján az utolsó egynegyedet mindig veszélyezteti a gazdasági visszaesés, és hogy kiesnek ebből a kategóriából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás