Fotó: Veres Nándor
Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt 2020-ban – uniós viszonylatban itt volt a legmagasabb a tulajdonosi arány – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból.
2021. december 30., 10:302021. december 30., 10:30
Az Agerpres által idézett statisztika EU lakosságának 69,7 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban tavaly, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-ben jegyzett 69,8 százalékhoz képest.
Élen jár e tekintetben Szlovákia (92%), valamint Magyarország és Horvátország (egyaránt 91%) is.
A statisztikák szerint Németország kivételével a többi tagállamban magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya a lakásukat bérlőkénél. Németországban a lakosság fele (50,4%) saját tulajdonú, míg a másik fele (49,6%) bérelt ingatlanban él. Az adatok azonban azt mutatják, hogy Németországban a tulajdonosok aránya évről évre csökken, a 2019-es 51,1 százalékról 2020-ra 50,4 százalékra mérséklődött, míg a bérlők aránya 48,9 százalékról 49,6 százalékra nőtt.
Alacsony a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Ausztriában (55%) és Dániában (59%) is.
A tagállamok közül Írországban a legmagasabb a családi házban élők aránya, 92 százalék, míg Spanyolországban a lakosság 66 százaléka lakásban él.
Ezen a téren Málta áll a legjobban, ahol 2,3 szoba jut egy személyre, majd Belgium és Írország következik a sorban (2,1 az egy lakóra jutó szobák száma).
A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!