
Fotó: Veres Nándor
Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt 2020-ban – uniós viszonylatban itt volt a legmagasabb a tulajdonosi arány – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból.
2021. december 30., 10:302021. december 30., 10:30
Az Agerpres által idézett statisztika EU lakosságának 69,7 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban tavaly, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-ben jegyzett 69,8 százalékhoz képest.
Élen jár e tekintetben Szlovákia (92%), valamint Magyarország és Horvátország (egyaránt 91%) is.
A statisztikák szerint Németország kivételével a többi tagállamban magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya a lakásukat bérlőkénél. Németországban a lakosság fele (50,4%) saját tulajdonú, míg a másik fele (49,6%) bérelt ingatlanban él. Az adatok azonban azt mutatják, hogy Németországban a tulajdonosok aránya évről évre csökken, a 2019-es 51,1 százalékról 2020-ra 50,4 százalékra mérséklődött, míg a bérlők aránya 48,9 százalékról 49,6 százalékra nőtt.
Alacsony a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Ausztriában (55%) és Dániában (59%) is.
A tagállamok közül Írországban a legmagasabb a családi házban élők aránya, 92 százalék, míg Spanyolországban a lakosság 66 százaléka lakásban él.
Ezen a téren Málta áll a legjobban, ahol 2,3 szoba jut egy személyre, majd Belgium és Írország következik a sorban (2,1 az egy lakóra jutó szobák száma).
A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!