A szakember szerint a hazai cégek idén még az érvényben levő szerződések alapján dolgoznak külföldre, de ezeknek a megrendeléseknek a többségét a világválság miatt jövő év elejétől nem újítják meg. Háromszéken elsősorban kis cégek a munkaadók, de mivel ezek általában nagyvállalatok beszállítói, valamenynyien megérzik a rendelések hiányát, és kénytelenek lesznek csökkenteni alkalmazottaik számát.
A válság megállíthatatlanul begyűrűzik hozzánk is, foglalta össze az igazgató. Kovászna megyében a nemzetközi helyzet első jelei, hogy érkeznek haza az eddig külföldön dolgozók, és itthon próbálnak munkahelyet találni. Kelemen szerint a megye húzóágazatának számító készruhagyártásban is elbocsátások várhatók. A sepsiszentgyörgyi Leineweber nadrággyár például átszervezésre hivatkozva már megvált 20 alkalmazottjától, és bejelentette, hogy további 40 személyt készül elbocsátani.
Hanyatlik
A sepsiszentgyörgyi cigarettagyár is megválik alkalmazottainak egynegyedétől. „Beszűkült a piac, nincs kereslet a termékeinkre, így elkerülhetetlen a létszámcsökkentés” – nyilatkozta Sándor Csaba, a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezet vezetője.
A száztíz éves múltra visszatekintő sepsiszentgyörgyi üzem az egykor egyedáruságként működő romániai dohánytársaság utolsó gyára a valamikori tizenegyből. A több ezer dohányipari alkalmazott közül mára már csak Sepsiszentgyörgyön dolgoznak 140-en, közülük novemberben negyvenen maradnak állás nélkül. A kollektív munkaszerződés alapján valamennyien 12 havi fizetéssel és két minimálbérrel egyenértékű végkielégítést kapnak, részletekben.
Elbocsátások
Kovászna városában a SIF Transilvania befektetési alap jelentette be, hogy január 1-jétől megválik 123 alkalmazottjától. Ez esetben nem a hanyatlás, hanem a fejlesztés miatt veszítik el a kovásznaiak a munkahelyüket. Mihai Fercală, a SIF Tran-
silvania elnöke már két évvel ezelőtt megígérte, hogy a pénzügyi befektetőcsoport összesen 15 millió eurót fordít a tulajdonában levő három szálloda és gyógykezelőközpont: a Szarvas, az Őzike és a Kovászna korszerűsítésére. A Szarvas és az Őzike szállodákban még lebonyolítják a szilveszteri mulatságot, majd az átalakítás idejére bezárják őket. A közel harmincéves szállodákat az európai elvárásoknak megfelelő háromcsillagos vendéglátói egységgé alakítják át, két év múlva korszerűen felszerelt gyógykezelőközpontokkal adják majd át. Addig azonban a két hotel 123 alkalmazottja állás nélkül marad. A SIF Transilvania alkalmazásában csak a Kovászna Szálloda 52 fős személyzete marad.
Magas munkanélküliség, alacsony bérek
Kovászna megyében jelenleg is magasabb a munkanélküliség, mint az országos mutató: 7,17 százalékos megyei rátához képest az országos átlag 5,6 százalék. Az átlagfizetések is alacsonyabbak: míg az országos átlag nettó kereset havi 1300 lej, a háromszékiek átlagban havi 1100 lejt kapnak kézbe. Kovászna megyében több mint 91 ezer munkaképes személy van, közülük 43 ezernek van munkakönyves állása, ők 52 ezer munkahelyet töltenek be, mivel többen vállaltak másodállást is. A többségnek, 13 500 alkalmazottnak ezer és kétezer lej között alakul a bruttó keresete.
Háromszázan keresnek kevesebb mint 300 lejt – ez úgy lehetséges, hogy ha nem teljesítik a tervet, a minimálbérből is levonnak. Ötvenegy háromszéki alkalmazott kap tízezer lej felett. Augusztusban a nyári prémiumokkal együtt egy közszolgáltatásban dolgozó vezető kapta a legnagyobb fizetést: közel 44 ezer lejt.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.