A szakember szerint a hazai cégek idén még az érvényben levő szerződések alapján dolgoznak külföldre, de ezeknek a megrendeléseknek a többségét a világválság miatt jövő év elejétől nem újítják meg. Háromszéken elsősorban kis cégek a munkaadók, de mivel ezek általában nagyvállalatok beszállítói, valamenynyien megérzik a rendelések hiányát, és kénytelenek lesznek csökkenteni alkalmazottaik számát.
A válság megállíthatatlanul begyűrűzik hozzánk is, foglalta össze az igazgató. Kovászna megyében a nemzetközi helyzet első jelei, hogy érkeznek haza az eddig külföldön dolgozók, és itthon próbálnak munkahelyet találni. Kelemen szerint a megye húzóágazatának számító készruhagyártásban is elbocsátások várhatók. A sepsiszentgyörgyi Leineweber nadrággyár például átszervezésre hivatkozva már megvált 20 alkalmazottjától, és bejelentette, hogy további 40 személyt készül elbocsátani.
Hanyatlik
A sepsiszentgyörgyi cigarettagyár is megválik alkalmazottainak egynegyedétől. „Beszűkült a piac, nincs kereslet a termékeinkre, így elkerülhetetlen a létszámcsökkentés” – nyilatkozta Sándor Csaba, a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezet vezetője.
A száztíz éves múltra visszatekintő sepsiszentgyörgyi üzem az egykor egyedáruságként működő romániai dohánytársaság utolsó gyára a valamikori tizenegyből. A több ezer dohányipari alkalmazott közül mára már csak Sepsiszentgyörgyön dolgoznak 140-en, közülük novemberben negyvenen maradnak állás nélkül. A kollektív munkaszerződés alapján valamennyien 12 havi fizetéssel és két minimálbérrel egyenértékű végkielégítést kapnak, részletekben.
Elbocsátások
Kovászna városában a SIF Transilvania befektetési alap jelentette be, hogy január 1-jétől megválik 123 alkalmazottjától. Ez esetben nem a hanyatlás, hanem a fejlesztés miatt veszítik el a kovásznaiak a munkahelyüket. Mihai Fercală, a SIF Tran-
silvania elnöke már két évvel ezelőtt megígérte, hogy a pénzügyi befektetőcsoport összesen 15 millió eurót fordít a tulajdonában levő három szálloda és gyógykezelőközpont: a Szarvas, az Őzike és a Kovászna korszerűsítésére. A Szarvas és az Őzike szállodákban még lebonyolítják a szilveszteri mulatságot, majd az átalakítás idejére bezárják őket. A közel harmincéves szállodákat az európai elvárásoknak megfelelő háromcsillagos vendéglátói egységgé alakítják át, két év múlva korszerűen felszerelt gyógykezelőközpontokkal adják majd át. Addig azonban a két hotel 123 alkalmazottja állás nélkül marad. A SIF Transilvania alkalmazásában csak a Kovászna Szálloda 52 fős személyzete marad.
Magas munkanélküliség, alacsony bérek
Kovászna megyében jelenleg is magasabb a munkanélküliség, mint az országos mutató: 7,17 százalékos megyei rátához képest az országos átlag 5,6 százalék. Az átlagfizetések is alacsonyabbak: míg az országos átlag nettó kereset havi 1300 lej, a háromszékiek átlagban havi 1100 lejt kapnak kézbe. Kovászna megyében több mint 91 ezer munkaképes személy van, közülük 43 ezernek van munkakönyves állása, ők 52 ezer munkahelyet töltenek be, mivel többen vállaltak másodállást is. A többségnek, 13 500 alkalmazottnak ezer és kétezer lej között alakul a bruttó keresete.
Háromszázan keresnek kevesebb mint 300 lejt – ez úgy lehetséges, hogy ha nem teljesítik a tervet, a minimálbérből is levonnak. Ötvenegy háromszéki alkalmazott kap tízezer lej felett. Augusztusban a nyári prémiumokkal együtt egy közszolgáltatásban dolgozó vezető kapta a legnagyobb fizetést: közel 44 ezer lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok