Fotó: Agerpres
2008. november 03., 00:002008. november 03., 00:00
Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul – írta a Welt am Sonntag tekintélyes német gazdasági szakértőket idézve. A német napilap vasárnapi elemzésében emlékeztetett: alighogy Magyarország számára megszületett a több milliárd eurós segélycsomag, Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa arra figyelmeztetett, hogy más országokkal is hasonló történhet. Almunia szerint egyáltalán nem biztos az, hogy Magyarország egyedi eset marad. A német újság által idézett szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a pénzpiaci zavarok elsősorban az új uniós tagállamokat sújtják erősen, az eurótérség tagállamaiban bekövetkezett stagnálás komoly hatással van ezekre az országokra. Különösen érintettek az euróövezethez csatlakozni kívánó államok, mindenekelőtt Románia és Bulgária – jelentette ki a lapnak Thomas Straubhaar, a hamburgi világgazdasági intézet igazgatója. Egy másik szakértő elsősorban Románia veszélyeztetettségére figyelmeztetett. Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia – amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól – különösen sebezhetővé válik – vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Hírösszefoglaló
Elbocsátási hullám
A világ számos pontján jelentik be a vállalatok, hogy dolgozóik egy részétől kénytelenek megválni a globális pénzügyi válság miatt. Az elbocsátási hullám Romániát is elérte. A munkaügyi miniszter szombati nyilatkozata szerint ugyanis a következő hónapokban 17 ezer ember veszítheti el munkahelyét. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter szerint leginkább az exportpiacokra termelő és megrendeléseiket elvesztő cégek lehetnek érintettek. A vállalatoknak országszerte azon kell elgondolkozniuk, hogy elküldik-e munkavállalóikat kényszerszabadságra – tette hozzá a miniszter. A román munkaerőpiacon már eddig is jelentkeztek a válság hatásai, Kolozs megyében például 2000 ember veszíti el állását a fényforrás termelési üzletágban. Románia munkanélküliségi rátája igen alacsony szinten, 4 százalék körül áll, és számos ágazat munkaerőhiányban szenved (így például az építőipar). Több mint 2 millió román állampolgár vállalt külföldön – többnyire Nyugat-Európában – munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok