Fotó: Agerpres
2008. november 03., 00:002008. november 03., 00:00
Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul – írta a Welt am Sonntag tekintélyes német gazdasági szakértőket idézve. A német napilap vasárnapi elemzésében emlékeztetett: alighogy Magyarország számára megszületett a több milliárd eurós segélycsomag, Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa arra figyelmeztetett, hogy más országokkal is hasonló történhet. Almunia szerint egyáltalán nem biztos az, hogy Magyarország egyedi eset marad. A német újság által idézett szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a pénzpiaci zavarok elsősorban az új uniós tagállamokat sújtják erősen, az eurótérség tagállamaiban bekövetkezett stagnálás komoly hatással van ezekre az országokra. Különösen érintettek az euróövezethez csatlakozni kívánó államok, mindenekelőtt Románia és Bulgária – jelentette ki a lapnak Thomas Straubhaar, a hamburgi világgazdasági intézet igazgatója. Egy másik szakértő elsősorban Románia veszélyeztetettségére figyelmeztetett. Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia – amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól – különösen sebezhetővé válik – vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Hírösszefoglaló
Elbocsátási hullám
A világ számos pontján jelentik be a vállalatok, hogy dolgozóik egy részétől kénytelenek megválni a globális pénzügyi válság miatt. Az elbocsátási hullám Romániát is elérte. A munkaügyi miniszter szombati nyilatkozata szerint ugyanis a következő hónapokban 17 ezer ember veszítheti el munkahelyét. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter szerint leginkább az exportpiacokra termelő és megrendeléseiket elvesztő cégek lehetnek érintettek. A vállalatoknak országszerte azon kell elgondolkozniuk, hogy elküldik-e munkavállalóikat kényszerszabadságra – tette hozzá a miniszter. A román munkaerőpiacon már eddig is jelentkeztek a válság hatásai, Kolozs megyében például 2000 ember veszíti el állását a fényforrás termelési üzletágban. Románia munkanélküliségi rátája igen alacsony szinten, 4 százalék körül áll, és számos ágazat munkaerőhiányban szenved (így például az építőipar). Több mint 2 millió román állampolgár vállalt külföldön – többnyire Nyugat-Európában – munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok