Fotó: Agerpres
2008. november 03., 00:002008. november 03., 00:00
Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul – írta a Welt am Sonntag tekintélyes német gazdasági szakértőket idézve. A német napilap vasárnapi elemzésében emlékeztetett: alighogy Magyarország számára megszületett a több milliárd eurós segélycsomag, Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa arra figyelmeztetett, hogy más országokkal is hasonló történhet. Almunia szerint egyáltalán nem biztos az, hogy Magyarország egyedi eset marad. A német újság által idézett szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a pénzpiaci zavarok elsősorban az új uniós tagállamokat sújtják erősen, az eurótérség tagállamaiban bekövetkezett stagnálás komoly hatással van ezekre az országokra. Különösen érintettek az euróövezethez csatlakozni kívánó államok, mindenekelőtt Románia és Bulgária – jelentette ki a lapnak Thomas Straubhaar, a hamburgi világgazdasági intézet igazgatója. Egy másik szakértő elsősorban Románia veszélyeztetettségére figyelmeztetett. Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia – amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól – különösen sebezhetővé válik – vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Hírösszefoglaló
Elbocsátási hullám
A világ számos pontján jelentik be a vállalatok, hogy dolgozóik egy részétől kénytelenek megválni a globális pénzügyi válság miatt. Az elbocsátási hullám Romániát is elérte. A munkaügyi miniszter szombati nyilatkozata szerint ugyanis a következő hónapokban 17 ezer ember veszítheti el munkahelyét. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter szerint leginkább az exportpiacokra termelő és megrendeléseiket elvesztő cégek lehetnek érintettek. A vállalatoknak országszerte azon kell elgondolkozniuk, hogy elküldik-e munkavállalóikat kényszerszabadságra – tette hozzá a miniszter. A román munkaerőpiacon már eddig is jelentkeztek a válság hatásai, Kolozs megyében például 2000 ember veszíti el állását a fényforrás termelési üzletágban. Románia munkanélküliségi rátája igen alacsony szinten, 4 százalék körül áll, és számos ágazat munkaerőhiányban szenved (így például az építőipar). Több mint 2 millió román állampolgár vállalt külföldön – többnyire Nyugat-Európában – munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok