A vizsgálat során nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is
Fotó: Haáz Vince
Kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívja fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.
2021. július 23., 08:022021. július 23., 08:02
2021. július 23., 08:092021. július 23., 08:09
Első helyen áll Románia az Európai Unióban a koronavírus-világjárvány előtti „normalitáshoz” való visszatérés tekintetében – derül ki a nagy-britanniai The Economist szaklap által kidolgozott normalitási indexből, melynek adatait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hatfős, magyar tagozatos kutatócsoportja elemezte ki. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a normalitási index magas értéke jó hír a gazdaság helyreállása és a társadalom rövid távú jóléte szempontjából, viszont figyelembe véve a hazai lakosság alacsony átoltottsági arányát, és a vírus újabb variánsainak nemzetközi terjedését, járványügyi szempontból intő jel lehet.
A BBTE által kiadott közlemény szerint a brit szaklap normalitási indexe annak a mértékét hivatott meghatározni, hogy egy adott országban a gazdasági-társadalmi élet milyen mértékben tér vissza a járvány előtti szintre. A 100 százalék a koronavírus-járványt megelőző időszak átlagértékét jelöli.
A The Economist szakemberei által elindított normalitási index a társadalmi-gazdasági szereplők viselkedésének alakulását követi nyolc mutatószám mentén, amelyek három fő kategóriába sorolhatók. Az első kategória a közlekedés és utazások, ahol azt mérték, milyen mértékben veszik igénybe a tömegközlekedést a nagyvárosokban, milyen mértékű a forgalom sűrűsége, és nézték a belföldi és nemzetközi repülőjáratok számát is. A második kategóriába a kikapcsolódás és szórakozás tartozik: a lakhelyen kívül töltött idő, a mozik bevételei, valamint a lakosság részvétele sporteseményeken. Az utolsó kategória a kereskedelmi és munkahelyi aktivitást hivatott felmérni az üzletek látogatottsága, valamint az irodaterületek kihasználtsági rátája mentén.
A normalitási indexet a világ 50 legnagyobb gazdaságára számolják, ide tartozik Románia is, így összességében a kutatás a világ GDP-jének 90 százalékát, lakosságának pedig 76 százalékát fedi le, taglalja a közlemény.
Ebben a két kategóriában Románia a második helyen áll világszinten, és nemcsak hogy behozta a járvány miatti visszaesést, hanem már túl is szárnyalta a járvány előtti szintet.
Új normalitás. Romániában az élet 80, 17 százalékban tért vissza a járvány előtti szintre
Fotó: BBTE
„Két aspektus is hozzájárult, hogy a tagállamok között Romániában a legmagasabb a normalitási index. Egyrészt a lazítások mértéke, hiszen adottnak kellett lennie a keretnek, hogy a küszöböt meg lehessen ugrani, a másik az emberek viselkedése, akik nagymértékben éltek ezekkel a lehetőségekkel” – értékelt kérdésünkre dr. Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékánhelyettese. Hozzátette, amint lehetett üzletbe, moziba járni, beindultak a repülőjáratok, tehát lazultak a korlátozások, az emberek is „ellazultak”, adott esetben „még túl is lőttek a célon”.
„Az összesítésben nem értük el a járvány előtti szintet, annak a 81,17 százalékát hozzuk, de uniós összevetésben első helyen állunk, ami azt jelenti, hogy az emberek kevésbé elővigyázatosak, a korlátozások kevésbé szigorúak, mint más országokban.
Romániában az átoltottság kisebb, a lazaság nagyobb, a kettő együtt nem a legbiztatóbb járványügyi szempontból” – hívta fel a figyelmet az egyetemi professzor.
Mint rámutatott, a kutatási projekt legújabb eszköze segítséget kíván nyújtani a döntéshozó szerveknek azáltal, hogy megbízható mutatószámokra alapozva követi figyelemmel a társadalom tevékenységének alakulását, valamint jó összehasonlítási alapot nyújt más országokkal a gazdasági-társadalmi élet korlátainak valós enyhülését illetően. Szász Levente hangsúlyozta, az adatok útmutatásként szolgálhatnak a hatóságoknak, hogy időben meghozzák a korlátozó intézkedéseket, ha azokra járványügyi szempontból szükség van.
– részletezte a kutatás vezetője. Aláhúzta, „ez egy nehéz játék”, de az adatokból az is látszik, hol vannak a problémás területek, például, ha a sportrendezvények látogatottsága a legalacsonyabb a járvány előtti helyzethez képest, akkor nem feltétlenül kell még több sportrendezvényt betiltani.
„Viszont, ahol intenzívebbé vált a tevékenység, nagyobb a találkozások lehetősége, ott kell lépni. Azt is meg lehet nézni visszapörgetve a kutatás oldalán, hogy miként alakulnak a számok egy-egy intézkedés után. Látszik, hogy a lazításnak volt-e azonnal hatása, vagy a gyakorlatban nem változtatott az emberek viselkedésén” – magyarázta a szakember.
A kikapcsolódás és szórakozás kategóriában a lakhelyen kívül töltött időt vizsgálták
Fotó: Jakab Mónika
„Nem tértünk vissza a járvány előtti helyzethez, ez egy új normalitás” – szögezte le ugyanakkor Szász Levente. A jelenlegi előrejelzéseik például azt is mutatják, hogy már soha nem lesz akkora az irodaterületek kihasználtsága. „Ez csak az egyik komponens a normalitási index nyolc összetevőjéből, de vannak olyan elemek, ahol túlhaladja majd a korábbi szintet a mutató. Például utazásra az elmúlt másfél évben nem volt lehetőség, ezért elképzelhető, hogy amint erre korlátlan lehetőség lesz, már nemcsak évente egyszer, hanem több alkalommal is elutazik, aki ezt megteheti, mert annyira várta. Ezek a trendek megmutatkoznak majd a számokban” – összegzett Szász Levente.
A normalitási index további részletei, valamint a járvány és gazdasági helyzet alakulására vonatkozó egyéb információk elérhetők a Covid–19 RoEIM kutatási projekt online platformján, az aktuális elemzések pedig a projekt Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!