
Nekilátna a földgázkivitelnek a román kormány egy rendkívül gazdag, sokáig „elhallgatott” lelőhely kiaknázásának köszönhetően. Az export akadályozása miatt Brüsszel már megintette Bukarestet.
2017. május 19., 10:042017. május 19., 10:04
A régió legjelentősebb szereplőjévé kíván előlépni Románia az energiapiacon, ráadásul mihamarabb nekilátna az eddig folyamatosan „elszabotált” exportálásnak is, amelynek többek között Magyarország látja a kárát. Legalábbis ez derült ki a bukaresti kormány képviselőinek egy páratlan gázlelőhely megtekintése során tett nyilatkozataiból.
Sorin Grindeanu miniszterelnök kabinetje több tagjával együtt az elmúlt hétvégén felkereste a Buzău megyében tavaly feltárt caragelei gázmezőt, amely a szakhatóságok szerint a legnagyobb, az elmúlt harminc évben felfedezett szárazföldi lelőhelynek számít az országban. A Romgaz állami gázkitermelő vállalat által felfedezett lelőhely – amelyet eddig érdekes módon nem vertek nagydobra –
Értékét mintegy négymilliárd euróra becsülik, a román állam pedig már neki is látott a 35 kilométer hosszan elterülő gázmező kiaknázásának. Grindeanu szerint a lelőhely azért is stratégiai jelentőségű, mivel Románia számára alapvető cél az energetikai függetlenség, ugyanakkor arra törekszik, hogy regionális energetikai csomóponttá váljék.
„Bár roppant gazdag lelőhelyekben, Románia sokáig tehetetlennek bizonyult a természeti kincsei kiaknázása terén. Ennek most már vége” – szögezte le a szociáldemokrata kormányfő. Toma Petcu energetikai miniszter szerint a caragelei feltárásnak nem csak a hazai gazdaság látja hasznát, ennek köszönhetően
A romániai feltárás és a kormányzati illetékesek bejelentése azért is lényeges, mert Bukarest eddig tartózkodott a gázkiviteltől. Emiatt tavaly az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, Brüsszel szerint ugyanis a bukaresti hatóságok szándékosan akadályozzák a belföldi termelésű földgáz kijutását az uniós piacra.
Ezzel magyarázható, hogy a román vállalatok még ma sem tudnak gázt exportálni nyugat felé, mert
a 2010-ben felavatott létesítmény egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy a román fél kapjon földgázt Magyarországról. (A budapesti kormány különben „szándékos és tudatos bojkottot” sejtett annak a hátterében, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába.)
A kétirányúsítás azért is elengedhetetlen, mivel a tervek szerint 2020-ra elkészül a BRUA-vezetékként elhíresült bolgár–román–magyar–osztrák gázfolyosó, amely Fekete-tengeri és Kaszpi-tengeri gáztartalékok szállítását teszi majd lehetővé Nyugat-Európába. A gázvezeték egyik eleme, a román–bolgár interkonnektor már tavaly novemberben elkészült, és évi másfél milliárd köbméternyi gázt képes átereszteni akár Bulgáriából Romániába, akár fordított irányba.
A bukaresti kormány ugyanakkor tavaly szeptemberi rendeletében
Ez úgy függ össze a gázkivitellel, hogy az EB által megfogalmazott kartellgyanú szerint a román kormány korábban abban egyezett meg a földgáztermelő vállalatokkal, hogy a lakossági gázár liberalizációjának többéves időtartama alatt nem exportálják az energiahordozót.
Egyébként az elmúlt években jelentős, közel százmilliárd köbmétert rejtő gázmezőt tártak fel a Fekete-tenger román partjainál is, ezt azonban nem a román állam, hanem az amerikai Exxon és az osztrák OMV fogja kiaknázni, leghamarabb 2020-tól.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
szóljon hozzá!