Románia multimilliomosokat gyárt, miközben a nép nyög

Romániában idén 749 multimilliomosról tudnak. Olyan személyekről van szó, akiknek nettó vagyona legalább 30 millió dollár. Görögország, Csehország és Portugália szintén 50 százalékot meghaladó növekedést jelentett.

Európában tovább nő a multimilliomosok száma, a rendkívül nagy vagyonnal rendelkező személyek európai népessége pedig 26 százalékkal bővült az elmúlt öt évben. A Knight Frank elemzése szerint további 37 428 új multimilliomos került ebbe a kategóriába. Globális szinten több mint 710 ezer személy rendelkezik 30 millió dollárt meghaladó nettó vagyonnal.

Közülük mintegy 25,8 százalék Európában él, ahol az ultragazdagok teljes száma elérte a 183 953 főt. Németország továbbra is magasan vezeti az európai rangsort e mutató alapján, 38 215 rendkívül nagy vagyonnal rendelkező személlyel. A második helyen az Egyesült Királyság áll 27 876 fővel, ezt Franciaország követi 21 528 fővel.

Abszolút értékben Németország könyvelte el a legnagyobb növekedést is: 2021 és 2026 között 9273 új multimilliomossal bővült a számuk. Svájcban 4968, Franciaországban 3781, az Egyesült Királyságban pedig 3005 új ultragazdag jelent meg.

Az összkép azt mutatja, hogy a vagyon földrajzilag terjeszkedik, még akkor is, ha továbbra is néhány nagy gazdasági hatalomra koncentrálódik” – áll a Profit.ro által idézett jelentésben.

Liam Bailey, a Knight Frank globális kutatási részlegének vezetője szerint a világ a modern történelem egyik legnagyobb vagyonátrendeződésén megy keresztül. Egyébként az Egyesült Államokban jelenleg 387 422 multimilliomos él.

a koronavírus-járványt és az ukrajnai, majd az iráni háborút, a szinte állandó romániai politikai instabilitást övező, követő gazdasági válság, az ijesztő méreteket öltő infláció, a folyamatos drágulások, az energiaválság, a pazarló államháztartás miatt ránk szabadított megszorítások, amelyek most is tartanak.

Egyértelmű, hogy a 2021–2026 közötti időszak a hétköznapi romániai polgár számára nem gyarapodást, hanem tartós bizonytalanságot hozott a pénzügyek terén. Miközben a Knight Frank adatai szerint nőtt az ultragazdagok száma, a többség azt tapasztalta, hogy ugyanaz a fizetés hónapról hónapra kevesebbet ér. Érdemes visszatekinteni az okokra, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével összegeztünk.

Az élelmiszer, az üzemanyag, az energia, a szolgáltatások és a lakhatási költségek drágulása a középosztályt is nyomás alá helyezte, az alacsonyabb jövedelmű családoknál pedig sokszor napi túlélési kérdéssé vált.

A hatósági árplafon és kompenzációs rendszer 2022-től védőhálót jelentett, de egyben jelezte is, mekkora sokkot okozott volna a piaci árak teljes áthárítása. A villamosenergia-plafont 2025 nyarán vezették ki, miközben a gázárplafont több lépésben tovább hosszabbították.

Románia tartósan magas deficittel működött, az Európai Bizottság pedig 2025-ben szigorította az eljárást az ország túlzott költségvetési hiánya miatt; a deficit 2024-ben a GDP 9,3 százalékát érte el. Ennek következményeként jöttek az adóemelések, kiadáscsökkentések és megszorító intézkedések.

A standard áfa 19-ről 21 százalékra nőtt, miközben az alacsonyabb kulcs is emelkedett; ez közvetlenül beépült az árakba, a gyógyszerektől és élelmiszerektől a szolgáltatásokig.

Bár az Európa-párti összefogás és az egyre erősödő szélsőséges alakulatok háttérbe szorítása ideig-óráig nyugalmat biztosított,

Ebből a nézőpontból a multimilliomosok számának megugrása finoman szólva társadalmi feszültséget jelezhet.

Mégis hogyan gazdagodhattak meg ennyire egyesek?

Lehetséges magyarázatok arra, hogyan nőhetett ilyen gyorsan a 30 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők száma Romániában:

• Vagyonfelértékelődés, nem feltétlenül „új meggazdagodás”. A statisztika nettó vagyont mér: cégrészesedést, ingatlant, pénzügyi eszközöket. Ha egy vállalkozás, földterület, ipari ingatlan vagy lakóingatlan értéke megugrik, a tulajdonos papíron beléphet az ultragazdagok közé.
• Ingatlanpiaci boom. Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és más növekedési pólusokban az elmúlt években jelentősen drágultak az ingatlanok. A fejlesztők, telektulajdonosok, kereskedelmi ingatlanok birtokosai sokat nyerhettek ezen.
• Vállalkozói vagyonok felértékelődése. IT, energia, építőipar, kiskereskedelem, logisztika, mezőgazdasági nagyüzemek, egészségügyi és szolgáltatócégek tulajdonosai profitálhattak a fogyasztásból, állami beruházásokból, uniós pénzekből, digitalizációból és exportból.
• Inflációs környezetben az eszköztulajdonosok gyakran jobban járnak. A béresek vásárlóerejét az infláció rontja, de az ingatlannal, céggel, részvénnyel, devizás vagyonnal rendelkezők vagyona nominálisan nőhet.
• Románia gazdasága lassulás mellett is növekedett. Az Európai Bizottság szerint 2025–2026-ban a növekedés gyenge, de nem tűnik el teljesen; a magánberuházások, az uniós helyreállítási pénzek és a nettó export is támaszt adhatnak a gazdaságnak.
• Globális trend része. A Knight Frank szerint Európában 26 százalékkal nőtt az ultragazdagok száma öt év alatt, Románia pedig kiugró, 93 százalékos növekedéssel került az élmezőnybe.

aki hosszú évek óta kimagaslóan vezet a származás szerint erdélyi magyarnak tekintett vállalkozók között – évről évre csak az a kérdés, mekkora vagyont tulajdonítanak neki.

A nagyváradi üzletember a Digi Communications / RCS&RDS alapító-tulajdonosi körének meghatározó figurája. Fő területe a telekommunikáció: internet, kábeltelevízió, mobil- és vezetékes szolgáltatások.

Idén januárban azt írta róla a román sajtó, hogy a Digi-részvények látványos tőzsdeiérték-ugrásának köszönhetően

Teszári Zoltán teljes romániai viszonylatban a 10 leggazdagabb vállalkozó között szerepel.