
Fotó: Pixabay.com
Az augusztusi 10,1 százalékról 10,9 százalékra nőtt szeptemberben az éves átlagos infláció az Európai Unióban; a legnagyobb inflációs rátát Észtországban (24,1 százalék), Litvániában (22,5) és Lettországban (22) jegyezték – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2022. október 19., 15:042022. október 19., 15:04
Augusztushoz képest szeptemberben hat tagállamban csökkent, egy tagállamban stagnált, további húsz uniós országban, köztük Romániában (13,3 százalékról 13,4 százalékra) nőtt az infláció.
Uniós szinten Franciaországban (6,2 százalék), Máltán (7,4) és Finnországban (8,4) volt a legkisebb az éves infláció.
A múlt év szeptemberében az EU-ban mindössze 3,6 százalékos volt az éves átlagos infláció, míg Romániában 5,2 százalékos pénzromlást jegyeztek.
Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) korábban közölt adatai szerint az augusztusi 15,32 százalékról szeptemberben 15,88 százalékra nőtt az éves infláció. Az élelmiszerek 19,12, a nem élelmiszer jellegű termékek 16,61 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest.
A Román Nemzeti Bank (BNR) október 5-i közleménye szerint az év végéig lassuló ütemben, de növekedni fog az éves infláció. Augusztusban a BNR kormányzója, Mugur Isărescu közölte, hogy a jegybank az idei év végén 13,9 százalékos, a jövő év végén pedig 7,5 százalékos inflációra számít.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, kedden közölt jelentésében jelentősen módosította a fogyasztói árak növekedésére vonatkozó előrejelzéseit Románia esetében. Az idei év végére a korábbi 9,3 százalékról 13,3 százalékra módosította az előrejelzést, 2023-ra pedig 4 százalékról 11 százalékra.

A tavasszal becsült 2,2 százalékról 4,8 százalékra módosította kedden közölt jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Legfrissebb jelentésében az IMF a korábban becsült 9,3 százalékról 13,3 százalékosra módosította az idei, és 4 százalékról 11 százalékra a jövő évi éves romániai inflációra vonatkozó előrejelzését. A nemzetközi pénzintézet szerint 2022 végén 14,7 százalékos, 2023 végén pedig 7,7 százalékos lesz az infláció – írja az Agerpres.

A költségvetési tanács elnöke, Daniel Dăianu egy keddi konferencián kijelentette, hogy jövőre a román gazdaság 2 és 3 százalék közötti növekedésére és az infláció mérséklődésére számít.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!