A észak-erdélyi sztráda is meghosszabbodik jövőre a romániai autópálya-fejlesztések során
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben bővülhet 2025-ben a romániai autópálya-hálózat, hiszen a tervek szerint az új évben több mint 200, de akár több mint 300 kilométernyi sztráda- és autóútszakaszt is átadhatnak. Miközben az idei „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is bőven hasznot húzhatnak a romániai autópálya-fejlesztésekből.
2024. december 31., 18:152024. december 31., 18:15
Amint arról beszámoltunk, nemrég csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új romániai autópálya-autóúthossz, aztán a 144 kilométert is elérte, év vége előtt pedig további több mint 50 kilométerrel bővült az aszfaltháló. Így rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás 2024-ben Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhatott, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezett.
A 2024-es teljesítmény rekordot jelent, hiszen az egy évben átadott pályakilométereket tekintve eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda (ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg). Viszont a termést is bőven felülmúlhatja a 2025-ben átadandó hossz – persze ha minden terv szerint halad, ami azért finoman szólva nem mindig sikerül Romániában. Az viszont tény, hogy zajlik a sztrádaépítés Erdélyben.
A 130km.ro szakportál összesítése szerint 2025-ben kell átadni Kolozs megyében a Magyarnádas és Nádasszentmihály között épülő mintegy 17 kilométeres szakaszt, az utóbbi falutól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó 13 kilométert, illetve az onnan Vaskapuig folytatódó újabb 13 kilométeres részt. Eközben 2025-ben Bihar megyében is át kell adni a Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti mintegy 26 kilométert.
Ugyanakkor autóutat is átadnak Erdélyben: az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még idén elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – de elkészül.
Ahhoz képest, hogy idén egyetlen erdélyi-partiumi megvalósításként csak 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat, az új évben várható regionális termés nagyon jónak mondható, főleg annak ismeretében, hogy a közelmúltban több olyan év volt, amikor összesen nem adtak át ennyi új sztrádakilométert. Viszont a magyarlakta régió így is elmarad a Kárpátokon túl várható 2025-ös sztrádadömpinghez képest:
Ugyanakkor autóutak terén a tordatúri gyorsforgalmi mellett elkészülhet 12,3 kilométer a Brăila és Galac között húzódó DEx6-osból is. Mint ismeretes,
A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Így 2030-ra Románia autópálya-hálózata – mely jelenleg mintegy 1200 kilométert tesz ki – megközelítheti a 2500 kilométert. Azonban az ország így is elmarad sztrádák tekintetében számos uniós országtól. Miközben az éllovas Spanyolország 16 ezer, Németország 13 ezer, Franciaország mintegy 12 ezer kilométeres autópálya-hálózatnak örvend, Magyarországon a sztrádák hossza körülbelül 1900 kilométer.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter 2024-es évértékelőjében megállapította, hogy a közlekedési infrastruktúra szempontjából példátlan eredményekkel teli évet zárunk. A tárcavezető rámutatott, hogy 2025-ben több mint 200 kilométert kell megnyitni, Craiovától Konstancáig pedig közvetlenül gyorsforgalmi utakon lehet majd közlekedni.
„2024 egy olyan év, amely példátlan eredményeket hozott Románia közlekedési infrastruktúrája számára: 197 km gyorsforgalmi utat (autópályákat és autóutakat) adtak át a forgalomnak. Ebből 100 km az A7-es autópálya. Szintén első alkalommal biztosítottuk az A7 és az A3 közötti kapcsolatot; összekötöttük az A0 körgyűrűs autópályát az A2-vel; forgalomba helyeztük az elmúlt 35 év első elektromos vonatát – a 189 új szerelvényből álló sorozatból –; a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtérnek van az első modern schengeni terminálja” – írta a közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében.
Sorin Grindeanu 2025-ben még nagyobb eredményeket vár. „Több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi közutat kell megnyitnunk. Craiova és Konstanca között közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés lesz (DEx12-A1-A1-A0-A2). Ugyanez vonatkozik a Bákó–Bukarest-vonalra (A7-A3-A0). Az új elektromos vonatok hamarosan forgalomba állnak” – tette hozzá Grindeanu.
Kedden a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiadott egy 2024-re vonatkozó közúti visszatekintést. A civilek szerint a választási nyomás alatt „idén minden bolygó együtt állt”, és több projektet is megvalósítottak.
– összegeztek. Beszámolójuk szerint a pénz szeptemberben elfogyott, és Grindeanu miniszter az őszi költségvetés-korrekcióban csak mintegy 115 millió eurót kapott. A június és október közötti borzasztóan száraz időjárás azt jelentette, hogy az építkezések a nap 24 órájában nyitva voltak, ahol csak akartak. A hatóságok is megérdemelnek itt-ott egy-egy fehér golyót, még ha még mindig túl sok a fekete – írta kedden Facebook-bejegyzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akadályozza a német Rheinmetall fegyveripari cég nagyszabású lőporgyár-építési beruházását a Brassó megyei Viktóriavárosban egy per, amelyet az egyik helyi cég indított a tervezett létesítmény kapcsán.
Az Arad-hegyaljai település az első romániai község, amely saját hőerőművet épít, s a mintegy 8,6 millió eurós beruházás a tervek szerint jövőre már működőképes lesz, és a kistérség hőenergia-ellátásában is szerepet vállalhat.
Soha nem volt még ilyen gyenge a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz mérten: szerdán 13 órakor a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2788 lej/eurós referencia-árfolyamot adott ki, ami történelmi csúcsnak számít.
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!