A észak-erdélyi sztráda is meghosszabbodik jövőre a romániai autópálya-fejlesztések során
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben bővülhet 2025-ben a romániai autópálya-hálózat, hiszen a tervek szerint az új évben több mint 200, de akár több mint 300 kilométernyi sztráda- és autóútszakaszt is átadhatnak. Miközben az idei „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is bőven hasznot húzhatnak a romániai autópálya-fejlesztésekből.
2024. december 31., 18:152024. december 31., 18:15
Amint arról beszámoltunk, nemrég csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új romániai autópálya-autóúthossz, aztán a 144 kilométert is elérte, év vége előtt pedig további több mint 50 kilométerrel bővült az aszfaltháló. Így rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás 2024-ben Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhatott, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezett.
A 2024-es teljesítmény rekordot jelent, hiszen az egy évben átadott pályakilométereket tekintve eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda (ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg). Viszont a termést is bőven felülmúlhatja a 2025-ben átadandó hossz – persze ha minden terv szerint halad, ami azért finoman szólva nem mindig sikerül Romániában. Az viszont tény, hogy zajlik a sztrádaépítés Erdélyben.
A 130km.ro szakportál összesítése szerint 2025-ben kell átadni Kolozs megyében a Magyarnádas és Nádasszentmihály között épülő mintegy 17 kilométeres szakaszt, az utóbbi falutól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó 13 kilométert, illetve az onnan Vaskapuig folytatódó újabb 13 kilométeres részt. Eközben 2025-ben Bihar megyében is át kell adni a Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti mintegy 26 kilométert.
Ugyanakkor autóutat is átadnak Erdélyben: az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még idén elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – de elkészül.
Ahhoz képest, hogy idén egyetlen erdélyi-partiumi megvalósításként csak 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat, az új évben várható regionális termés nagyon jónak mondható, főleg annak ismeretében, hogy a közelmúltban több olyan év volt, amikor összesen nem adtak át ennyi új sztrádakilométert. Viszont a magyarlakta régió így is elmarad a Kárpátokon túl várható 2025-ös sztrádadömpinghez képest:
Ugyanakkor autóutak terén a tordatúri gyorsforgalmi mellett elkészülhet 12,3 kilométer a Brăila és Galac között húzódó DEx6-osból is. Mint ismeretes,
A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Így 2030-ra Románia autópálya-hálózata – mely jelenleg mintegy 1200 kilométert tesz ki – megközelítheti a 2500 kilométert. Azonban az ország így is elmarad sztrádák tekintetében számos uniós országtól. Miközben az éllovas Spanyolország 16 ezer, Németország 13 ezer, Franciaország mintegy 12 ezer kilométeres autópálya-hálózatnak örvend, Magyarországon a sztrádák hossza körülbelül 1900 kilométer.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter 2024-es évértékelőjében megállapította, hogy a közlekedési infrastruktúra szempontjából példátlan eredményekkel teli évet zárunk. A tárcavezető rámutatott, hogy 2025-ben több mint 200 kilométert kell megnyitni, Craiovától Konstancáig pedig közvetlenül gyorsforgalmi utakon lehet majd közlekedni.
„2024 egy olyan év, amely példátlan eredményeket hozott Románia közlekedési infrastruktúrája számára: 197 km gyorsforgalmi utat (autópályákat és autóutakat) adtak át a forgalomnak. Ebből 100 km az A7-es autópálya. Szintén első alkalommal biztosítottuk az A7 és az A3 közötti kapcsolatot; összekötöttük az A0 körgyűrűs autópályát az A2-vel; forgalomba helyeztük az elmúlt 35 év első elektromos vonatát – a 189 új szerelvényből álló sorozatból –; a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtérnek van az első modern schengeni terminálja” – írta a közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében.
Sorin Grindeanu 2025-ben még nagyobb eredményeket vár. „Több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi közutat kell megnyitnunk. Craiova és Konstanca között közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés lesz (DEx12-A1-A1-A0-A2). Ugyanez vonatkozik a Bákó–Bukarest-vonalra (A7-A3-A0). Az új elektromos vonatok hamarosan forgalomba állnak” – tette hozzá Grindeanu.
Kedden a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiadott egy 2024-re vonatkozó közúti visszatekintést. A civilek szerint a választási nyomás alatt „idén minden bolygó együtt állt”, és több projektet is megvalósítottak.
– összegeztek. Beszámolójuk szerint a pénz szeptemberben elfogyott, és Grindeanu miniszter az őszi költségvetés-korrekcióban csak mintegy 115 millió eurót kapott. A június és október közötti borzasztóan száraz időjárás azt jelentette, hogy az építkezések a nap 24 órájában nyitva voltak, ahol csak akartak. A hatóságok is megérdemelnek itt-ott egy-egy fehér golyót, még ha még mindig túl sok a fekete – írta kedden Facebook-bejegyzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Belépett a romániai piacra a magyarországi piacon az üveghulladék gyűjtésére, feldolgozására, válogatására és újrahasznosítására szakosodott, iparági vezetőnek számító RE-Glass.
A romániai bérekkel és az ezzel együtt járó alacsonyabb kiadásokkal példálózhattak a Mercedes illetékesei Németországban, jelezve az alkalmazottaknak, hogy ha nem tetszenek a megváltozott szabályok, akkor a termelést átköltöztethetik Kelet-Közép-Európába.
Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!