A észak-erdélyi sztráda is meghosszabbodik jövőre a romániai autópálya-fejlesztések során
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben bővülhet 2025-ben a romániai autópálya-hálózat, hiszen a tervek szerint az új évben több mint 200, de akár több mint 300 kilométernyi sztráda- és autóútszakaszt is átadhatnak. Miközben az idei „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is bőven hasznot húzhatnak a romániai autópálya-fejlesztésekből.
2024. december 31., 18:152024. december 31., 18:15
Amint arról beszámoltunk, nemrég csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új romániai autópálya-autóúthossz, aztán a 144 kilométert is elérte, év vége előtt pedig további több mint 50 kilométerrel bővült az aszfaltháló. Így rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás 2024-ben Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhatott, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezett.
A 2024-es teljesítmény rekordot jelent, hiszen az egy évben átadott pályakilométereket tekintve eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda (ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg). Viszont a termést is bőven felülmúlhatja a 2025-ben átadandó hossz – persze ha minden terv szerint halad, ami azért finoman szólva nem mindig sikerül Romániában. Az viszont tény, hogy zajlik a sztrádaépítés Erdélyben.
A 130km.ro szakportál összesítése szerint 2025-ben kell átadni Kolozs megyében a Magyarnádas és Nádasszentmihály között épülő mintegy 17 kilométeres szakaszt, az utóbbi falutól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó 13 kilométert, illetve az onnan Vaskapuig folytatódó újabb 13 kilométeres részt. Eközben 2025-ben Bihar megyében is át kell adni a Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti mintegy 26 kilométert.
Ugyanakkor autóutat is átadnak Erdélyben: az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még idén elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – de elkészül.
Ahhoz képest, hogy idén egyetlen erdélyi-partiumi megvalósításként csak 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat, az új évben várható regionális termés nagyon jónak mondható, főleg annak ismeretében, hogy a közelmúltban több olyan év volt, amikor összesen nem adtak át ennyi új sztrádakilométert. Viszont a magyarlakta régió így is elmarad a Kárpátokon túl várható 2025-ös sztrádadömpinghez képest:
Ugyanakkor autóutak terén a tordatúri gyorsforgalmi mellett elkészülhet 12,3 kilométer a Brăila és Galac között húzódó DEx6-osból is. Mint ismeretes,
A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Így 2030-ra Románia autópálya-hálózata – mely jelenleg mintegy 1200 kilométert tesz ki – megközelítheti a 2500 kilométert. Azonban az ország így is elmarad sztrádák tekintetében számos uniós országtól. Miközben az éllovas Spanyolország 16 ezer, Németország 13 ezer, Franciaország mintegy 12 ezer kilométeres autópálya-hálózatnak örvend, Magyarországon a sztrádák hossza körülbelül 1900 kilométer.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter 2024-es évértékelőjében megállapította, hogy a közlekedési infrastruktúra szempontjából példátlan eredményekkel teli évet zárunk. A tárcavezető rámutatott, hogy 2025-ben több mint 200 kilométert kell megnyitni, Craiovától Konstancáig pedig közvetlenül gyorsforgalmi utakon lehet majd közlekedni.
„2024 egy olyan év, amely példátlan eredményeket hozott Románia közlekedési infrastruktúrája számára: 197 km gyorsforgalmi utat (autópályákat és autóutakat) adtak át a forgalomnak. Ebből 100 km az A7-es autópálya. Szintén első alkalommal biztosítottuk az A7 és az A3 közötti kapcsolatot; összekötöttük az A0 körgyűrűs autópályát az A2-vel; forgalomba helyeztük az elmúlt 35 év első elektromos vonatát – a 189 új szerelvényből álló sorozatból –; a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtérnek van az első modern schengeni terminálja” – írta a közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében.
Sorin Grindeanu 2025-ben még nagyobb eredményeket vár. „Több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi közutat kell megnyitnunk. Craiova és Konstanca között közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés lesz (DEx12-A1-A1-A0-A2). Ugyanez vonatkozik a Bákó–Bukarest-vonalra (A7-A3-A0). Az új elektromos vonatok hamarosan forgalomba állnak” – tette hozzá Grindeanu.
Kedden a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiadott egy 2024-re vonatkozó közúti visszatekintést. A civilek szerint a választási nyomás alatt „idén minden bolygó együtt állt”, és több projektet is megvalósítottak.
– összegeztek. Beszámolójuk szerint a pénz szeptemberben elfogyott, és Grindeanu miniszter az őszi költségvetés-korrekcióban csak mintegy 115 millió eurót kapott. A június és október közötti borzasztóan száraz időjárás azt jelentette, hogy az építkezések a nap 24 órájában nyitva voltak, ahol csak akartak. A hatóságok is megérdemelnek itt-ott egy-egy fehér golyót, még ha még mindig túl sok a fekete – írta kedden Facebook-bejegyzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!