
2011. április 20., 08:002011. április 20., 08:00
Jelenleg nem lát riasztó jeleket „második körös” inflációs hatásokra az Európai Központi Bank, de továbbra is figyelemmel kell kísérnie az erre utaló gazdasági jelzéseket – jelentette ki az EKB elnöke. Jean-Claude Trichet a The Wall Street Journalnak adott videonyilatkozatában rámutatott: eddig nem tapasztalnak riasztó másodkörös hatásokat, még ha vannak is olyan jelek, hogy nem megy minden a helyes irányba. Az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben emelkedtek ugyanis a fogyasztói árak márciusban az euróövezetben. Havi szinten 1,4 százalék volt az infláció a februári 0,4 százalékkal és az elemzők által várt 1,3 százalékkal szemben. Éves összevetésben 2,7 százalékkal emelkedtek az árak, februárban 2,4 százalék volt a tizenkét havi infláció. Elemzők 2,6 százalékot vártak márciusra. Az egész Európai Unióban 3,1 százalék volt az éves infláció márciusban a februári 2,9 százalékot követően.
Az Eurostat által összeállított adatok szerint Írországban, Svédországban és Csehországban volt a legalacsonyabb a tizenkét havi infláció márciusban, 1,2, 1,4 és 1,9 százalék. A legnagyobb mértékű drágulást Romániában (8 százalék), Észtországban (5,1 százalék), Bulgáriában (4,6 százalék) és Magyarországon (4,6 százalék) regisztrálták.
Márciusban is a szállítási és a lakhatási költségek emelkedtek a legnagyobb mértékben az euróövezetben az egy évvel korábbihoz képest, 5,6 és 5,1 százalékkal, az alkohol és a dohánytermékek ára 3,6 százalékkal ment fel. A legkisebb mértékű növekedést, illetve csökkenést a telekommunikációs, valamint a rekreációs és kulturális szolgáltatásoknál és a háztartási berendezéseknél lehetett érzékelni.
Kevés jel mutat arra, hogy enyhülne a világgazdaságban az inflációs nyomás, az Európai Központi Banknak (EKB) számolnia kell monetáris politikája normalizálásával – véli eközben Axel Weber, a német jegybank elnöke. Mint fogalmazott, az EKB jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamata „expanzív és támogatja a gazdaságot”. Ugyanakkor figyelmeztetett: az euróövezeti infláció „egyértelműen” az EKB középtávú, „2 százalék körüli, ám annál alacsonyabb” inflációs célja felett van. Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Reuters brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „gazdaságpolitikai szempontból az egyik legnehezebb helyzet van most a világgazdaságban, amit életemben valaha is láttam.” A világ pénzügyi vezetőinek ugyanis egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, munkahelyeket teremteni, miközben az inflációs veszélyekre is figyelniük kell – tette hozzá.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!