Fotó: Rompres
2008. május 30., 00:002008. május 30., 00:00
Frimescu elmondta, hogy az ilyen jellegű helyek nagy száma az engedékeny jogszabályokkal magyarázható, ugyanis a vonatkozó romániai törvények értelmében a működési engedélyek kiváltása szinte csak formaságnak tekinthető. Emellett a törvény nem szabályozza az országosan kiadható engedélyek számát, míg más EU-tagországokban pont az ellenkezője történik. Ezzel szemben Romániában bárki nyithat magának egy játékbarlangot, leggyakrabban elektronikus nyerőgépekkel, sőt ezen túlmenően szinte bármilyen vendéglátó-ipari egységben elhelyezhetők ezek a berendezések. Az igazgató azt is elmondta: csak Bukarestben hétszáz játékterem működik, ezek közül 11 kaszinóként, míg például Magyarországon összesen három kaszinó üzemel, Görögországban pedig kilenc. A helyek nagy száma miatt elharapódzott a nem lojális konkurencia – hívta fel a figyelmet az igazgató. Ez abból fakad, hogy az ágazatot komoly munkaerőhiány jellemzi, egyes kaszinók ugyanis jelentős béreket biztosítanak az alkalmazottaknak, viszont az öszszeg egy részét feketén kapják kézhez a munkavállalók.
Frimescu szerint szerencsejáték-barlangok gombamód történő elszaporodásának másik oka a kereslet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kaszinók jelentős részében egy nap alatt több száz játékos is megfordul. Egy vendég átlagban két, két és fél órát tölt a játékasztalnál, viszont a nyerőgépek a legsikeresebbek, mivel minimális összegeket kell feldobni. A legjelentősebb kockázatok a kártyajátékokra jellemzők, ahol a bedobott összeg elérheti akár az ötezer eurót is. A közelmúltban több olyan kezdeményezés is napvilágot látott, amellyel csökkenteni kívánják a szerencsejáték-barlangok számát. A pénzügyminisztérium legutóbb áprilisban bocsátott közvitára egy törvénytervezetet, amely révén megnőne az engedélyeztetés költsége, és szigorodnának a feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok