Fotó: Rompres
2008. május 30., 00:002008. május 30., 00:00
Frimescu elmondta, hogy az ilyen jellegű helyek nagy száma az engedékeny jogszabályokkal magyarázható, ugyanis a vonatkozó romániai törvények értelmében a működési engedélyek kiváltása szinte csak formaságnak tekinthető. Emellett a törvény nem szabályozza az országosan kiadható engedélyek számát, míg más EU-tagországokban pont az ellenkezője történik. Ezzel szemben Romániában bárki nyithat magának egy játékbarlangot, leggyakrabban elektronikus nyerőgépekkel, sőt ezen túlmenően szinte bármilyen vendéglátó-ipari egységben elhelyezhetők ezek a berendezések. Az igazgató azt is elmondta: csak Bukarestben hétszáz játékterem működik, ezek közül 11 kaszinóként, míg például Magyarországon összesen három kaszinó üzemel, Görögországban pedig kilenc. A helyek nagy száma miatt elharapódzott a nem lojális konkurencia – hívta fel a figyelmet az igazgató. Ez abból fakad, hogy az ágazatot komoly munkaerőhiány jellemzi, egyes kaszinók ugyanis jelentős béreket biztosítanak az alkalmazottaknak, viszont az öszszeg egy részét feketén kapják kézhez a munkavállalók.
Frimescu szerint szerencsejáték-barlangok gombamód történő elszaporodásának másik oka a kereslet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kaszinók jelentős részében egy nap alatt több száz játékos is megfordul. Egy vendég átlagban két, két és fél órát tölt a játékasztalnál, viszont a nyerőgépek a legsikeresebbek, mivel minimális összegeket kell feldobni. A legjelentősebb kockázatok a kártyajátékokra jellemzők, ahol a bedobott összeg elérheti akár az ötezer eurót is. A közelmúltban több olyan kezdeményezés is napvilágot látott, amellyel csökkenteni kívánják a szerencsejáték-barlangok számát. A pénzügyminisztérium legutóbb áprilisban bocsátott közvitára egy törvénytervezetet, amely révén megnőne az engedélyeztetés költsége, és szigorodnának a feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok