Megállapodtak. AZ OMV a fekete-tengeri kitermelésből származó földgázt szállít Németországnak
Fotó: OMV Petrom
Az osztrák OMV megállapodást kötött arról, hogy 2027-től gázt szállít a német Unipernek a fekete-tengeri projektjéből – közölte a Reutersszel három, az ügyet ismerő személy, miközben Európa új utakat keres az energiabiztonság növelésére, miután megszakította kapcsolatait Oroszországgal.
2025. január 08., 15:252025. január 08., 15:25
2025. január 08., 16:192025. január 08., 16:19
A Neptun Deep projektből származó, 15 terawattóra földgázra vonatkozó ötéves megállapodás – amelyet korábban nem hozott nyilvánosságra az OMV– azt követően jött létre, hogy Oroszország január elsejétől leállította az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, és az Európai Unió eleve csökkentette az orosz gáz beszerzését az ukrajnai invázió miatt.
és ez lenne az első olyan megállapodás, amely megerősíti a régóta várt mélytengeri projektet, több mint egy évtizeddel azután, hogy a Fekete-tenger romániai szakaszán először találtak gázt. A Neptun Deep, amely várhatóan 2027-ben kezdi meg a kitermelést, becslések szerint 100 milliárd köbméter (bcm) kitermelhető gázt rejt, ami az EU egyik legjelentősebb földgázlelőhelyévé teszi.
Az OMV Petrom – amely az OMV többségi tulajdonában van, míg a román állam 20,7 százalékos részesedéssel bír benne – először 2012-ben jelentette be, hogy 42-84 milliárd köbméternyi gázt fedezett fel a Fekete-tengeren.
Az Uniper nem kívánt nyilatkozni a gázügyletről. Az OMV és az OMV Petrom sem válaszolt a megkeresésre.
A tárca szerint „az OMV Petrom által a Neptun Deep mezőből származó földgázmennyiség 2027 utáni, egy nagy német vállalatnak történő jövőbeli exportjáról szóló információ természetes lépés egy, az országunk és Európa számára stratégiai jelentőségű projektben”.
Ráadásul ezek a becslések a fúrási műveletek előrehaladtával jelentősen növekedhetnek. Biztosítjuk, hogy ezt az erőforrást felelősségteljesen, Románia és polgáraink javára hasznosítjuk. A projektben részt vevő mindkét partner, mind a Romgaz, mind az OMV Petrom felelős a saját döntéseiért a kitermelt gáz jövőbeni kereskedelmi hasznosításával kapcsolatban, a törvényes feltételek mellett és Románia energiabiztonságának védelmével” – áll a minisztérium közleményében.
Az export a Neptun Deep projekt üzleti tervének része, és tükrözi Románia elkötelezettségét, hogy hozzájáruljon az európai energiabiztonsághoz – közölte a minisztérium.
Románia már most is a legnagyobb földgáztermelő az uniós tagállamok között, a Romgaz termelésének 2024-től történő növelésének és a nagyszabású kitermelés újraindításának eredményeként, többek között a Caragele lelőhelyen. A jelenlegi 8-10 milliárd Nm³ körüli termelésével Románia teljes mértékben fedezi fogyasztását anélkül, hogy importra szorulna. 2027-től Románia éves termelése megduplázódik, és 18-20 milliárd Nm³-re emelkedik.
A működés első évében tehát legalább kétszer annyi gázt fogunk termelni, mint Románia jelenlegi hazai fogyasztása.
Ebben az összefüggésben határozottan kijelenthetjük, hogy
Ráadásul az európaiaknak exportált gáz után fizetett bányajáradékot és adókat Romániában fizetik ki, és ezek a román állami költségvetés bevételeivé válnak” – mutatott rá a tárca.
Az OMV Petrom és az állami tulajdonú Romgaz, amelyek 50:50 arányban birtokolják a Neptun Deep gázmezőt, 2023-ban hagyták jóvá a projektet.
A cégek azt tervezik, hogy a gázt külön-külön értékesítik, de egy román törvény értelmében a kormánynak elővásárlási joga lesz a projektből származó gázra. A cégek szerint hatalmas lehetőségek rejlenek további felfedezésekben a Fekete-tenger romániai szakaszán, ahol az ország becslések szerint 200 milliárd köbméternyi tartalékkal rendelkezik, ami hozzájárulhat a régió ellátásának diverzifikálásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!