Román diktatúraturizmus

A Fekete-tenger napsütötte homokpartján és a Kárpátok festői tájain kívül új célpontot vélt felfedezni a külföldi turisták számára a román idegenforgalmi minisztérium.

Maria Grapini, a bukaresti turisztikai tárca vezetője az 1989-es forradalom idején agyonlőtt diktátorpár, Elena és Nicolae Ceauşescu nimbuszából teremtene márkanevet a hazai idegenforgalom számára. A Victor Ponta vezette balliberális kormány minisztere a napokban ama véleményének adott hangot, miszerint a romániai turizmus sokkal nagyobb mértékben járulna hozzá a hazai össztermékhez, ha a gyógyfürdőknek, valamint a „romániai legendák újrafelfedezésének” csapnának reklámot. Ennek megfelelően olyan emlékhelyek kialakításával csalogatnák a külföldieket az országba, amelyek több szállal köthetők Ceauşescuékhoz, vagy ahol a diktátor házaspár sűrűn megfordult rettegett, negyed évszázados uralkodása idején. „Miközben mindenhol a világon turistacsalogató látványosságként aknáznák ki a hasonló épületeket, emlékhelyeket, mi nem törődünk velük, sőt hagyjuk tönkremenni ezeket. Holott a külföldi turistákat roppant érdekelné egy effajta lehetőség” – jelentette ki nemrég minisztériuma idei prioritásait vázolva Grapini, aki szerint a kommunista diktatúrák kultuszát a világ más tájain is sikeresen fordították idegenforgalmi célokra.

A tervek szerint a Ceauşescu-útvonal magába foglalná többek között a román kommunista főtitkár scorniceşti-i szülőházát, a Temesvár belvárosában található egykori rezidenciáját, valamint a bánsági Hidasligeten használt vadászházat, ahol egyebek mellett Josip Broz Tito jugoszláv államfő társaságában járt vaddisznólesre. De beiktatnák a turisztikai körforgásba a doftanai és zsilvásárhelyi börtönt is, ahol Nicolae Ceauşescu évekig raboskodott a múlt század harmincas és negyvenes éveiben, továbbá megannyi bukaresti és vidéki protokollvilláját, a pártkongreszszusok helyszínéül elsősorban kiváló akusztikája miatt használt – emiatt ma is sokszor „tapsteremként” emlegetett – négyezer férőhelyes bukaresti Palotacsarnokot. És persze nem maradhatna ki az egykori fővárosi elnöki palota erkélye sem, ahonnan 1989. december 21-én utolsó alkalommal szónokolt a több százezres tömeg előtt, valamint az a târgoviştei laktanya, ahol egy katonai rögtönítélő bíróság négy nappal később halálra ítélte, és Elenával együtt kivégeztette.

A mostanihoz hasonló ötlettel kacérkodott évekkel ezelőtt a jelenlegi román idegenforgalmi miniszter elődje, Elena Udrea is. A külföldieket sokat vitatott szlogenjével a „Kárpátok kertjének” felfedezésére csábító csinos szőke politikus a kommunizmus helyszíneit bemutató turistaútvonal kialakítását tervezte, szerinte ugyanis a világ kíváncsi a Ceauşescu házaspárhoz kötődő helyszínekre. A Vörös útvonalra keresztelt turistaút Ceauşescu scorniceşti-i szülőházától indult volna, érintve a továbbiakban a Kondukátor életútjának főbb állomásait. Az érdeklődőket a pártfőtitkár által sűrűn használt, 17 szerelvényből álló, két-két háló- és fürdőszobával, elnöki lakosztállyal ellátott luxusvonattal szállították volna egyik emlékhelytől a másikig. Elena Udrea annak idején egyformán számított a nyugati társadalmaknak a polgáraira, akik saját bőrükön nem tapasztalták meg a kommunizmust, valamint a jelenleg is a vörös rendszer alatt élő kínaiakra, ám rendhagyó tervét nem sikerült megvalósítania.