Fotó: Mediafax
A cég jelentése szerint 2007 elsõ kilenc hónapjában összesen 72,1 millió dollárt költöttek az aranybányaprojekt megvalósítására. A cég a jelentésben egyúttal abba is betekintést nyújt, hogy milyen stádiumban van a verespataki aranybánya megnyitása, kitér a jelenlegi romániai politikai közeg behatásaira, és azt is megemlíti, milyen tényezõk késleltették a bányaprojektet. Az okok között azt is felsorolja, hogy a környezetvédelmi tárca felfüggesztette a bánya környezetvédelmi hatástanulmányának vizsgálatát. A minisztérium az engedélyezési folyamat felfüggesztése mellett visszavonta a megépítendõ gát biztonsági bizonylatait is, amelyeket a szakértõi bizottság még tavasszal hagyott jóvá. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter akkor közölte, a felfüggesztés addig marad érvényben, amíg végsõ döntés nem születik a kolozsvári bíróság által elsõ fokon felfüggesztett területrendezési bizonylat ügyében. A jelentésben leszögezik: a Gabriel minden eszközt fel kíván használni annak érdekében, hogy a mûszaki ellenõrzõ bizottság folytassa a dokumentáció kiértékelését. „A harmadik negyedév nehéz volt számunkra. Amikor a testület már épp az ellenõrzési folyamat végén tartott, a román környezetvédelmi tárca jogtalanul, mindenféle törvényes alap nélküli indokokra hivatkozva felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást\" – jelentette ki Alan R. Hill, a cég elnök-vezérigazgatója. Hill szerint a Gabriel minden eszközt megragad annak érdekében, hogy ellensúlyozza a minisztérium intézkedéseit, és folytatódjék a környezetvédelmi hatástanulmány kiértékelése, mivel véleménye szerint ez a próbaköve annak, mennyire tartják tiszteletben Romániában a törvény betûjét. Egy 2006 elején elkészült hatástanulmány szerint a verespataki aranybánya megépítése mintegy 638 millió dollárba kerül. A projektre fordítandó teljes összeg ugyanakkor járulékos költségekkel együtt eléri a 750 millió dollárt. A Gabriel Resources eddig összesen 200 millió dollárt fektetett be Romániában, jelenleg 450 alkalmazottat foglalkoztat, és az évek során öszszesen mintegy 2,5 milliárd dollárt fektetne be. Az RMGC becslései szerint a bánya tervezett helyszínén több mint 314 tonna aranyat és 1480 tonna ezüstöt rejt a föld gyomra. A cég már meg is vásárolta a környék épületeinek felét, a tervek szerint elköltöztet két mûemlék templomot, és saját közlése szerint eddig tízmillió dollárt fektetett a munkálatok helyszínén fellelt régészeti emlékek megõrzésébe. Mint arról beszámoltunk, a projektet hevesen ellenzik mind a környezetvédõk, mind a magyar kormány, amely amiatt aggódik, hogy a Gabriel által a nemesfémek kinyerésére alkalmazandó ciántechnológiás eljárás a hét évvel ezelõtti, nagybányai ciánszennyezéshez hasonló, de annál jóval nagyobb léptékû természeti katasztrófához vezet. A budapesti vezetés a környezetvédõkkel karöltve igyekszik meggyõzni az illetékes fórumokat – elsõsorban a román kormányt – a projekt rendkívüli veszélyességérõl. Korodi Attila vezette román környezetvédelmi tárca többek között ezen aggodalmak nyomán állította le az engedélyezési eljárást. Ezt követõen Alan R. Hill durva, a román szélsõségesek retorikáját idézõ támadást intézett a magyar kormány és a miniszter ellen, mondván, Románia érdekei ellen tevékenykednek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok