
Fotó: Mediafax
A cég jelentése szerint 2007 elsõ kilenc hónapjában összesen 72,1 millió dollárt költöttek az aranybányaprojekt megvalósítására. A cég a jelentésben egyúttal abba is betekintést nyújt, hogy milyen stádiumban van a verespataki aranybánya megnyitása, kitér a jelenlegi romániai politikai közeg behatásaira, és azt is megemlíti, milyen tényezõk késleltették a bányaprojektet. Az okok között azt is felsorolja, hogy a környezetvédelmi tárca felfüggesztette a bánya környezetvédelmi hatástanulmányának vizsgálatát. A minisztérium az engedélyezési folyamat felfüggesztése mellett visszavonta a megépítendõ gát biztonsági bizonylatait is, amelyeket a szakértõi bizottság még tavasszal hagyott jóvá. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter akkor közölte, a felfüggesztés addig marad érvényben, amíg végsõ döntés nem születik a kolozsvári bíróság által elsõ fokon felfüggesztett területrendezési bizonylat ügyében. A jelentésben leszögezik: a Gabriel minden eszközt fel kíván használni annak érdekében, hogy a mûszaki ellenõrzõ bizottság folytassa a dokumentáció kiértékelését. „A harmadik negyedév nehéz volt számunkra. Amikor a testület már épp az ellenõrzési folyamat végén tartott, a román környezetvédelmi tárca jogtalanul, mindenféle törvényes alap nélküli indokokra hivatkozva felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást\" – jelentette ki Alan R. Hill, a cég elnök-vezérigazgatója. Hill szerint a Gabriel minden eszközt megragad annak érdekében, hogy ellensúlyozza a minisztérium intézkedéseit, és folytatódjék a környezetvédelmi hatástanulmány kiértékelése, mivel véleménye szerint ez a próbaköve annak, mennyire tartják tiszteletben Romániában a törvény betûjét. Egy 2006 elején elkészült hatástanulmány szerint a verespataki aranybánya megépítése mintegy 638 millió dollárba kerül. A projektre fordítandó teljes összeg ugyanakkor járulékos költségekkel együtt eléri a 750 millió dollárt. A Gabriel Resources eddig összesen 200 millió dollárt fektetett be Romániában, jelenleg 450 alkalmazottat foglalkoztat, és az évek során öszszesen mintegy 2,5 milliárd dollárt fektetne be. Az RMGC becslései szerint a bánya tervezett helyszínén több mint 314 tonna aranyat és 1480 tonna ezüstöt rejt a föld gyomra. A cég már meg is vásárolta a környék épületeinek felét, a tervek szerint elköltöztet két mûemlék templomot, és saját közlése szerint eddig tízmillió dollárt fektetett a munkálatok helyszínén fellelt régészeti emlékek megõrzésébe. Mint arról beszámoltunk, a projektet hevesen ellenzik mind a környezetvédõk, mind a magyar kormány, amely amiatt aggódik, hogy a Gabriel által a nemesfémek kinyerésére alkalmazandó ciántechnológiás eljárás a hét évvel ezelõtti, nagybányai ciánszennyezéshez hasonló, de annál jóval nagyobb léptékû természeti katasztrófához vezet. A budapesti vezetés a környezetvédõkkel karöltve igyekszik meggyõzni az illetékes fórumokat – elsõsorban a román kormányt – a projekt rendkívüli veszélyességérõl. Korodi Attila vezette román környezetvédelmi tárca többek között ezen aggodalmak nyomán állította le az engedélyezési eljárást. Ezt követõen Alan R. Hill durva, a román szélsõségesek retorikáját idézõ támadást intézett a magyar kormány és a miniszter ellen, mondván, Románia érdekei ellen tevékenykednek.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.