Startvonalon. Erdélybe, a Partiumba is elérhet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv „szele”
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően. A csaknem 10 milliárd eurós gigaberuházás új alapokra helyezi a magyarországi vasúti közlekedést a következő tíz évben, hosszabb távon pedig a modern nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolják az országot. A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasútvonal azonban nem szerepel a „kirakattervek” között.
2026. szeptember 22., 08:022026. szeptember 22., 08:02
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetése lehetővé teheti közvetlen vonatok közlekedését nemcsak Budapest központja és a kelet-magyarországi nagyvárosok, hanem Románia, ezen belül Nagyvárad és Arad felé is. Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter a Club Feroviar román vasúti szakportálnak beszélt erről, valamint a Baross Gábor nevét viselő nagyszabású vasútfejlesztési tervről, melyet a nyáron jelentett be a Tisza-kormány.
Magyarország azt szeretné, ha a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér leendő vasúti kapcsolata integrálódna az országos hálózatba, így a vonatok a fővároson túlra, többek között Románia felé is továbbhaladhatnának. A Club Feroviarnak adott interjújában Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter kifejezetten Nagyváradot és Aradot is megemlítette azon városok között, amelyek profitálhatnak a Liszt Ferenc repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetéséből.
– nyilatkozta Vitézy Dávid a Club Feroviarnak. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv 2026-2035 nevet viselő program keretében valósulna meg, koncessziós finanszírozáson és megvalósításon alapuló konstrukcióban. A terv Magyarország elmúlt évtizedekben indított egyik legátfogóbb vasúti beruházási programja, amelynek célja
A 2035-ig húzódó program értékét a júliusi bejelentéskor 3550 milliárd forintra (mintegy 9,8 milliárd euróra) becsülték, a finanszírozás legnagyobb része európai uniós forrásokból származna.
Vasútfejlesztési terv: Vitézy Dávid minőségi InterCity-szolgáltatásokat ígér
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Vitézy az interjúban bírálta a korábbi budapesti kormányzat uniós forrásokhoz való hozzáállását, amellyel „ténylegesen lemondott az európai finanszírozásról, és elveszettként kezelte azt”. Most azonban már nemcsak hogy rendelkezésünkre állnak az összegek, de már át is utaltak belőlük a minisztérium számlájára.
„A MÁV vasúti infrastruktúrája rendkívül rossz állapotban van” – állapította meg Vitézy Dávid. A minisztérium által közölt számadatok szerint
„Célunk, hogy a következő tíz évben felére csökkentsük a kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, és olyan vasúti fővonalakat fejlesszünk, amelyeken 160–200 km/h sebességgel lehet közlekedni” – mondta Vitézy. „Kulcsfontosságú prioritás annak biztosítása, hogy a legfontosabb útvonalakon minőségi InterCity-szolgáltatások közlekedjenek óránként, a nap teljes folyamán” – tette hozzá miniszter.
A fejlesztési program hivatalos dokumentumai többek között a Budapest–Miskolc, Debrecen–Nyíregyháza és Budapest–Szeged vonalak 160 km/h sebességre történő korszerűsítését jelzik.
Ha a projekt a Vitézy által vázolt formában valósul meg, a repülőtér nem csupán egy Budapest központjába tartó ingajárat végállomása lesz, hanem az országos és nemzetközi hálózat részévé is válhat, amelyet a kelet felé továbbhaladó vonatok is érintenek. Ebben a logikában jelenik meg kifejezetten Nagyvárad és Arad, a Románia és Magyarország közötti két legfontosabb vasúti kapu” – állapítja meg a Club Feroviar román szaklap.
Megjegyzik: egyelőre a miniszter nem jelölt meg határidőt a repülőtéri vasúti kapcsolat munkálatainak megkezdésére, sem pedig arra vonatkozóan, mikor indulhatnak meg a közvetlen vonatok e két romániai város felé.
„A Baross Gábor-terv így egyetlen programban sűríti össze a magyar vasút szinte összes nagyobb problémáját: az elöregedett gördülőállományt, a sebességkorlátozásokat, a sebezhető infrastruktúrát, a nehezen megközelíthető állomásokat és a leépített regionális szolgáltatásokat. A következő évtized tétje: a bejelentett finanszírozás és a megvalósítás üteme elegendő lesz-e ahhoz, hogy ezek a célkitűzések a papírról átkerüljenek a mindennapi üzemeltetésbe” – írja a Club Feroviar.
A kolozsvári vasútállomás vágányai jelenleg is felújítás alatt állnak
Fotó: Orbán Orsolya
A román szakportálon közölt cikkben nem esik szó a magyar és a román közvéleményt egyaránt évek óta foglalkoztató gigatervről, a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút ötletéről (bár a román szakportál korábban foglalkozott már a témával).
De a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv – mely „A magyar vasút második aranykora” alcímet viseli – hivatalos prezentációjában sem tesznek említést erről, vagy más romániai, erdélyi kapcsolatról, közös fejlesztésről (ebben Nagyvárad vagy Arad sincs megemlítve).
Ez azonban távlati terv: 2050-ig szeretnék elérni, hogy –korábbi bejelentések szerint 250-320 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényekkel – nagysebességű vasútvonalak kiépítését követően Budapestről
Itt is elindulnak az előkészületek, és azt szeretnék, hogy 2030-ig a tervek elkészüljenek.
A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút terve jó ideje foglalkoztatja a magyar és a román közvéleményt. Az elmúlt években a korábbi magyar kormány képviselői többször is felvetették a gyorsvasút ötletét, számos alkalommal beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.
Közben az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat is, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.
Tavaly októberben írtunk arról, hogy az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagysebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötnék össze Budapestet Erdély fővárosával.
Nem sokkal ezután az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő a nagysebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagysebességű vasút kiépítésével.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagysebességű vasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy
A Kolozsvártól Nagyváradon át a magyar határig húzódó rész jelenleg teljes körű felújítás, villamosítás alatt áll, ami évek óta nagy bosszúságot okoz az ingázóknak.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon korábban tervezett nagysebességű vasút, illetve egyéb határon átívelő tervek ügyében hétfőn kérdésekkel fordultunk a magyar Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) juh- és kecskeexport újraindítását célzó intézkedési tervét – jelentette be pénteken a hatóság.
Teljes hosszában átfúrták a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópályának a Temes megyei Marzsina ésa Hunyad megyei Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!