Hirdetés

Repülőtéri expressz a határon túlra: Erdélyig zakatol a nagy magyar vasútfejlesztési terv

Startvonalon a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv

Startvonalon. Erdélybe, a Partiumba is elérhet a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv „szele”

Fotó: Facebook/Vitézy Dávid

Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően. A csaknem 10 milliárd eurós gigaberuházás új alapokra helyezi a magyarországi vasúti közlekedést a következő tíz évben, hosszabb távon pedig a modern nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolják az országot. A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasútvonal azonban nem szerepel a „kirakattervek” között.

Páva Adorján

2026. szeptember 22., 08:022026. szeptember 22., 08:02

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetése lehetővé teheti közvetlen vonatok közlekedését nemcsak Budapest központja és a kelet-magyarországi nagyvárosok, hanem Románia, ezen belül Nagyvárad és Arad felé is. Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter a Club Feroviar román vasúti szakportálnak beszélt erről, valamint a Baross Gábor nevét viselő nagyszabású vasútfejlesztési tervről, melyet a nyáron jelentett be a Tisza-kormány.

Vitézy Dávid: hosszú távú terv a Liszt-reptér és a romániai városok összekapcsolása

Magyarország azt szeretné, ha a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér leendő vasúti kapcsolata integrálódna az országos hálózatba, így a vonatok a fővároson túlra, többek között Románia felé is továbbhaladhatnának. A Club Feroviarnak adott interjújában Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter kifejezetten Nagyváradot és Aradot is megemlítette azon városok között, amelyek profitálhatnak a Liszt Ferenc repülőtér jövőbeli vasúti összeköttetéséből.

Hirdetés
Idézet
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest központja, valamint a kelet-magyarországi és romániai nagyvárosok – köztük Nagyvárad és Arad – közötti közvetlen vasúti kapcsolat egy hosszú távú terv”

– nyilatkozta Vitézy Dávid a Club Feroviarnak. A projekt a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv 2026-2035 nevet viselő program keretében valósulna meg, koncessziós finanszírozáson és megvalósításon alapuló konstrukcióban. A terv Magyarország elmúlt évtizedekben indított egyik legátfogóbb vasúti beruházási programja, amelynek célja

  • az infrastruktúra korszerűsítése,
  • új vonatok beszerzése,
  • a sebességkorlátozások csökkentése,
  • az állomások felújítása,
  • valamint az elővárosi és regionális szolgáltatások fejlesztése.

A 2035-ig húzódó program értékét a júliusi bejelentéskor 3550 milliárd forintra (mintegy 9,8 milliárd euróra) becsülték, a finanszírozás legnagyobb része európai uniós forrásokból származna.

vasútfejlesztési terv: Vitézy Dávid minőségi InterCity-szolgáltatásokat ígér Galéria

Vasútfejlesztési terv: Vitézy Dávid minőségi InterCity-szolgáltatásokat ígér

Fotó: Facebook/Vitézy Dávid

Rendkívül rossz vasúti állapotok

Vitézy az interjúban bírálta a korábbi budapesti kormányzat uniós forrásokhoz való hozzáállását, amellyel „ténylegesen lemondott az európai finanszírozásról, és elveszettként kezelte azt”. Most azonban már nemcsak hogy rendelkezésünkre állnak az összegek, de már át is utaltak belőlük a minisztérium számlájára.

„A MÁV vasúti infrastruktúrája rendkívül rossz állapotban van” – állapította meg Vitézy Dávid. A minisztérium által közölt számadatok szerint

  • a gördülőállomány átlagéletkora 43 év,
  • az utasok rendelkezésére bocsátott ülőhelyek 46%-a pedig légkondicionáló vagy légáramoltató rendszer nélküli kocsikban található,
  • a kocsiknak csupán mintegy harmada akadálymentesített a mozgáskorlátozottak számára,
  • 73%-uk pedig nem rendelkezik utastájékoztató kijelzőkkel.
    Infrastrukturális szinten a vasúthálózat 43%-án vannak érvényben sebességkorlátozások,
  • miközben az ország legnagyobb vasútállomásainak több mint fele nem akadálymentes a mozgáskorlátozottak számára.

„Célunk, hogy a következő tíz évben felére csökkentsük a kocsik és mozdonyok átlagéletkorát, és olyan vasúti fővonalakat fejlesszünk, amelyeken 160–200 km/h sebességgel lehet közlekedni” – mondta Vitézy. „Kulcsfontosságú prioritás annak biztosítása, hogy a legfontosabb útvonalakon minőségi InterCity-szolgáltatások közlekedjenek óránként, a nap teljes folyamán” – tette hozzá miniszter.

A fejlesztési program hivatalos dokumentumai többek között a Budapest–Miskolc, Debrecen–Nyíregyháza és Budapest–Szeged vonalak 160 km/h sebességre történő korszerűsítését jelzik.

Idézet
Románia számára azonban a legérdekesebb elem továbbra is a Liszt Ferenc repülőtér leendő vasúti kapcsolata marad.

Ha a projekt a Vitézy által vázolt formában valósul meg, a repülőtér nem csupán egy Budapest központjába tartó ingajárat végállomása lesz, hanem az országos és nemzetközi hálózat részévé is válhat, amelyet a kelet felé továbbhaladó vonatok is érintenek. Ebben a logikában jelenik meg kifejezetten Nagyvárad és Arad, a Románia és Magyarország közötti két legfontosabb vasúti kapu” – állapítja meg a Club Feroviar román szaklap.

Megjegyzik: egyelőre a miniszter nem jelölt meg határidőt a repülőtéri vasúti kapcsolat munkálatainak megkezdésére, sem pedig arra vonatkozóan, mikor indulhatnak meg a közvetlen vonatok e két romániai város felé.

„A Baross Gábor-terv így egyetlen programban sűríti össze a magyar vasút szinte összes nagyobb problémáját: az elöregedett gördülőállományt, a sebességkorlátozásokat, a sebezhető infrastruktúrát, a nehezen megközelíthető állomásokat és a leépített regionális szolgáltatásokat. A következő évtized tétje: a bejelentett finanszírozás és a megvalósítás üteme elegendő lesz-e ahhoz, hogy ezek a célkitűzések a papírról átkerüljenek a mindennapi üzemeltetésbe” – írja a Club Feroviar.

vasútfejlesztési terv: Kolozsváron zajlanak a munkálatok Galéria

A kolozsvári vasútállomás vágányai jelenleg is felújítás alatt állnak

Fotó: Orbán Orsolya

Mi lesz a Budapest–Kolozsvár nagysebességű vasútfejlesztési tervvel?

A román szakportálon közölt cikkben nem esik szó a magyar és a román közvéleményt egyaránt évek óta foglalkoztató gigatervről, a Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút ötletéről (bár a román szakportál korábban foglalkozott már a témával).

De a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv – mely „A magyar vasút második aranykora” alcímet viseli – hivatalos prezentációjában sem tesznek említést erről, vagy más romániai, erdélyi kapcsolatról, közös fejlesztésről (ebben Nagyvárad vagy Arad sincs megemlítve).

Ugyanakkor a prezentáció végén szó esik nagysebességű vasútról, mégpedig a Visegrádi Négyek fővárosait összekötő szupervasút-hálózatról.

Ez azonban távlati terv: 2050-ig szeretnék elérni, hogy –korábbi bejelentések szerint 250-320 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényekkel – nagysebességű vasútvonalak kiépítését követően Budapestről

  • Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint 2 óra alatt (jelenleg több, mint 2,5 óra),
  • Prágába 3,5 óra alatt (jelenleg 7 óra),
  • Varsóba vagy Berlinbe 5-6 óra alatt lehessen majd eljutni (jelenleg 10+ óra).

Itt is elindulnak az előkészületek, és azt szeretnék, hogy 2030-ig a tervek elkészüljenek.

A Budapest–Kolozsvár–Bukarest nagysebességű vasút terve jó ideje foglalkoztatja a magyar és a román közvéleményt. Az elmúlt években a korábbi magyar kormány képviselői többször is felvetették a gyorsvasút ötletét, számos alkalommal beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.

Közben az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat is, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagysebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötnék össze Budapestet Erdély fővárosával.

Nem sokkal ezután az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő a nagysebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagysebességű vasút kiépítésével.

A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagysebességű vasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy

így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.

A Kolozsvártól Nagyváradon át a magyar határig húzódó rész jelenleg teljes körű felújítás, villamosítás alatt áll, ami évek óta nagy bosszúságot okoz az ingázóknak.

A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár vonalon korábban tervezett nagysebességű vasút, illetve egyéb határon átívelő tervek ügyében hétfőn kérdésekkel fordultunk a magyar Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.

korábban írtuk

Nagy sebességű vasút: Bukarestből Budapestre 6 óra alatt a jelenlegi 15 helyett
Nagy sebességű vasút: Bukarestből Budapestre 6 óra alatt a jelenlegi 15 helyett

Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének felgyorsítására, jelentősen csökkentve az utazási időt. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék.

korábban írtuk

Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné
Nagy sebességű vasút Erdélyben: Európa is sínre tenné

Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt

A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem

A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem
2026. november 20., péntek

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet

Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet
2026. november 20., péntek

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek

Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját

Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját
2026. november 19., csütörtök

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?

Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?
2026. november 19., csütörtök

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől

Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek

Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek
2026. november 18., szerda

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă

Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă
2026. november 17., kedd

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?

A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?
Hirdetés
Hirdetés