Romániában rengeteg a földrengésveszélynek kitett, katasztrófa esetén kártyavárként összeomló épület
Fotó: Bíró Blanka
Riadalmat okoznak az ismétlődő földrengések a lakosság körében, sokak emlékezetében elevenen él a 46 évvel ezelőtt bekövetkezett dél-romániai tragédia, amikor 1977. március 4-én Bukarestben rengeteg épület összeomlott. Szakács Sándor geológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott oktatója, a Román Akadémia Geodinamikai Intézetének tudományos kutatója a Krónikának elmondta: tudományosan megalapozott földrengés-előrejelzés nem létezik, de azt a szakemberek meg tudják mondani, hogy az ország különböző térségeiben milyen erősségű földmozgásra lehet számítani. Ebből a szempontból a legbiztonságosabb régiónak a Bánság és a partiumi megyék számítanak.
2023. június 07., 19:012023. június 07., 19:01
2023. június 08., 16:112023. június 08., 16:11
– Az elmúlt időszakban Románia területén több hullámban is bekövetkeztek földrengések. Miért lettek ennyire gyakoriak a földmozgások?
– A romániai földrengések kapcsán két különböző kontextusról beszélhetünk. Vrancea mély szeizmikus zóna, ahol a földrengésgócok 60-170 kilométeres mélységben pattannak ki. Az összes többi esetben harminc kilométeres mélységnél kisebb, sekélyes kéregbeli földrengésről beszélhetünk. A pár hónapja bekövetkezett olténiai földmozgások tíz km mélység körül alakultak ki, a friss, Arad megyei földrengés mélysége 5-6 km volt. A két földrengéstípus teljesen más tektonikai környezetből származik.
Alig telik el egy-két hét, és a szeizmográfok újabb földrengéseket mutatnak. A legtöbbet azonban senki nem érzékeli: nem kerülnek be a hírekbe, mert 3-as fokozat alattiak. Ehhez képest az olténiai és a partiumi földrengések – a Bánságtól Máramarosig – akár több évtizedes intervallumokban jelentkeznek. Utána lecseng, és akár több évtizedig nem történik újabb földmozgás.
– Visszatérő kérdés, hogy miért nem lehet előrejelezni a földrengéseket. Hol tart ma e téren a tudományos kutatás?
– A megbízható előrejelzés azt jelentené, hogy a megelőző jelek alapján pontosan meg tudjunk állapítani egy közelgő földrengést. A tudomány mai állása szerint erre nincs lehetőség! Sok kutatás folyik a témában – jómagam is részese vagyok egy ilyen tudományos kutatásnak –, de még távol állunk a pozitív eredménytől.
Bizonyossággal tudjuk, hogy a bánsági és a partiumi megyéket érintő térségben nem lesz a Vrancea szeizmikus zónához hasonló erősségű földrengés. A partiumi zónában az eddig ismert legerősebb magnitúdójú földrengés 5,6-os volt. Ebben a zónában hatnál nagyobb erősségű földmozgásra nem kell számítani.
Szakács Sándor geológus kutató szerint nagy erőkkel keresik a földrengés-előrejelzés kulcsát
– Ezek szerint teljesen más a helyzet Vrancea térségében és a környékbeli megyékben…
– Sajnos így van. A szeizmológusok joggal hangoztatják, hogy az 1977-es erősségű vagy akár annál nagyobb földrengésre lehet számítani a térségben, amelynek hullámai – az 1977-es bukaresti tragédiához hasonlóan – igen komoly károkat és sok emberáldozatot okozhatnak. Ennek bekövetkeztére, hozzávetőleges dátumára semmiféle rálátásunk nincs, azzal viszont a szakemberek tisztában vannak, hogy a 46 évvel ezelőtti tragédia megismétlődhet.
– Lehet-e szerepe a földrengések előidézésében az emberi tevékenységnek? Például a szomszédunkban zajló ukrajnai háború, ami rengeteg robbantással is jár.
– A Vrancea térségében kialakult földrengésgócot semmiféle emberi tevékenység nem befolyásolhatja, olyan mélységben pattannak ki a földmozgások. De
2004 környékén – amikor Galac megyében sorozatos földmozgásokat észleltek – ezt sokan összefüggésbe hozták egy nagy nemzetközi gáz- és olajipari vállalat palagázfúrásaival. Kiderült, hogy a környék szeizmikus térképén már korábban, évtizedekkel ezelőtt is hasonló földmozgásokat jegyeztek fel. Itt is olyan ciklikusságról beszélhetünk, mint az olténiai és a partiumi földrengések esetében, amelyek viszont gyökeresen különböznek a Vrancea térségében észlelt földmozgásoktól.
Jelentős, a Richter-skálán mért 5,2-es erősségű földrengés következett be kedd este 20:26 órakor a Bánságban, Arad megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
– A földrengés-előrejelzés kutatójaként lát-e esélyt arra, hogy belátható időn belül áttörés szülessen e téren?
– A mi szakmánkban az a gond, hogy a szakemberek két nagy táborba tartoznak: az Egyesült Államokból indult tudományos elmélet szerint a földrengés-előrejelzést nem érdemes kutatni, mert a kulcsát soha nem fogjuk megtalálni. Ennek a teóriának az a következménye, hogy a kutatásokra nem érdemes pénzt költeni. A másik tudományos paradigma ennek az ellenkezője: egy olyan tudományos kihívással állunk szemben, amire megoldást kell találnunk. Van tehát a pesszimisták és az optimisták tábora. Én az utóbbi kategóriába tartozom. Itt viszont az
és ezzel beírhassák a nevüket a történelembe. Mivel ezt az utat külön-külön sokan járják, nem célravezető. A siker érdekében komoly nemzetközi összefogásra és erőforrásokra van szükség. Egy kollégámmal éppen egy idevágó nagy projekten dolgozunk. A közeljövőben eldől, hogy mi lesz a sorsa.
Legutóbb Arad térségében rengett a föld, de még mindig a partiumi régió a legbiztonságosabb zóna az országban
Fotó: Országos földfizikai intézet
– A RO-ALERT rendszeren keresztül az Arad megyei földrengéskor sokan kaptak riasztást. Ez mennyire hatékony?
– Tisztáznunk kell, hogy ez nem előrejelzés, hanem korai riasztás. Amikor a földrengés kipattan például Vrancea térségében, a helyi műszerek azonnal jelzik a földmozgást, és ez automatikusan feldolgozásra kerül. Bizonyos erősség fölött a rendszer az információt elküldi Bukarestbe: ehhez 18 másodpercre van szükség, és ekkor indul el a RO-ALERT jelzés.
Tulajdonképpen másodpercekről beszélünk. Ha egy nagy erősségű földrengés következne be Vrancea térségében, a szomszédos városokban vagy megyékben nem érkezhetne meg idejében a RO-ALERT előrejelzés.
– Mit tehet az ország a megelőzés érdekében?
– Ezen a területen tudományos szinten jól állunk. Tavaly Bukarestben rendeztek egy nagy nemzetközi tudományos konferenciát a témában, ahol a szeizmológusok mellett sok építészeti szakember is részt vett. Romániában komoly kutatói gárda foglalkozik a földrengésbiztos építkezés tudományos hátterével. Minden adat a rendelkezésünkre áll, hogy miként kell az új épületeket megtervezni és felépíteni, és a régieket hogyan kellene megerősíteni.
– Mindez miért feltételes módban?
– Mert hiányzik a politikai akarat a gyakorlatba ültetéshez. Elméletileg az ország minden zónájára létezik kidolgozott standard, hogy milyenek kell legyenek a földrengésbiztos épületek, amit az állami építkezési felügyelőség kell ellenőrizzen.
Elrettentő példának ott van a Törökországban februárban bekövetkezett tragédia, ahol a hatálesetek túlnyomó többségét földrengésbiztos építkezéssel meg lehetett volna előzni. Japán kutatók már rég a nagyvilág rendelkezésére bocsátották a földrengésbiztos épületek receptjét.
A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!