
Árnyék vetül a költségvetésre. Még az sem biztos, hogy jövőre sikerül 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát
Fotó: Pixabay.com
Sorra kerülnek elő a költségvetésben a megbukott szociáldemokrata kormány „pénzügyi ügyeskedései”, a „rejtett aknák”, így az utolsó költségvetés-kiegyenlítés az Európai Unióban előírt 3 százalék fölé viszi a költségvetési hiányt – értékelt megkeresésünkre Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy véli, ha az új kormány komoly érvekkel megindokolja, hogy miért van szükség a határérték átlépésére, Brüsszel részéről elkerülhetők a komoly szankciók.
2019. december 03., 08:252019. december 03., 08:25
2019. december 03., 08:372019. december 03., 08:37
Az már biztos, hogy idén lényegesen meghaladja a maastrichti szerződésbe foglalt, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő összeget a román állami költségvetés hiánya, a nemrég beiktatott liberális kormány illetékesei pedig egyelőre azt sem zárják ki, hogy jövőre is a kritikus szint fölé kúszik a büdzsé deficitje. Márpedig 3 százalékosnál nagyobb hiány esetén
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint nem kell rögtön a legrosszabb forgatókönyvre gondolni, ugyanis tapasztalata szerint ha Brüsszel jó szándékot és akaratot lát a tagállamok kormánya részéről a helyzet rendezésére, úgy „megkegyelmez”.
„Önmagában a nagy gond az, hogy magas a költségvetési hiány, az viszont másodlagos, hogy mi lesz az Európai Unió válasza” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére az erdélyi politikus. Felidézte, már ebben az évben elég sok figyelmeztetést kapott az ország. Hiszen eleve törvénytelen, hogy jelentős késéssel fogadták el az állami költségvetést, a közpénzügyek törvénye ugyanis szabályozza, hogy a büdzsét az előző év utolsó napjáig a parlamentnek meg kell szavaznia. A költségvetés felépítésével is gondok voltak, mint Winkler is emlékeztetett,
Az új kormány most fedezi fel a rejtett pénzügyi aknákat, például azt, hogy a tavaly decemberben esedékes nyugdíjak egy részét csak idén januárban fizette ki a volt kormány, az áfát három hónapos késéssel fizetik vissza. „A szociáldemokrata kormány ezekkel a kis pénzügyi ügyeskedésekkel kihúzta, de nagy ára volt annak, hogy a szociális kiadásokra – nyugdíjakra, bérekre – összpontosítottak, mert az infrastrukturális beruházások két éve alacsony szinten maradtak” – részletezte a politikus.
Szerinte még kérdéses, hogy jövőre milyen büdzsét alkot meg az új kormány, ez folyamatban van, ám reméli, hogy még decemberben a parlament elé terjesztik, így karácsony és újév között meg is szavazhatja a törvényhozás. Akkor derül ki, hogy a jövő esztendei költségvetésnek milyen paraméterei lesznek, sikerül-e az Európai Unióban szabályos 3 százalék alatt tartani a deficitet, és ennek milyen ára lesz.
Winkler Gyula hangsúlyozta, a költségvetés kidolgozása politikai döntés, a kormány választhatja azt, hogy olyan megszorító büdzsét alkot, amely betartja az EU 3 százalékos szabályát, vagy megkockáztatja, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít, de lehetővé teszi a szociális vállalások mellett a gazdasági fejlődést, biztosítva az infrastrukturális fejlesztéseket. Ezt a döntést a kormányzó politikusoknak kell meghozniuk, majd szükség lesz a parlamenti támogatásra.
Winkler Gyula szerint fennáll a kockázata, hogy elkezdődhet a kötelezettségszegési eljárás Románia ellen
Fotó: Facebook
Az EP-képviselő kérdésünkre arra is rámutatott, hogy amennyiben az Európai Bizottság el is indítja a kötelezettségszegési eljárást, azt el lehet halasztani, a kormány képviselői – a pénzügyminiszter, a miniszterelnök –
Például szavatolhatják, hogy nem zajlik majd a „barátoknak költségvetési pénzt” jellegű osztogatás, ami a Szociáldemokrata Párt (PSD) esetében bevált gyakorlat volt. „Ilyen érvekkel, hogy az új jobboldali kormány Európa felé akarja közelíteni a gazdaságot, józanul próbál gazdálkodni, a kötelezettségszegési procedúra halasztható, illetve enyhíthető” – fejtette ki Winkler Gyula. Mint részletezte, a folyamat több lépésből áll, elsőként az Európai Bizottság figyelmezteti a kormányt, erre kap egy hivatalos választ, majd elkezdődnek a tárgyalások. Ha a kormány kidolgoz egy ütemtervet, bemutat az EB-nek egy intézkedéslistát, a folyamat ebben a stádiumban lezárható. Viszont ha az egyeztetések során nem sikerül kompromisszumot kötni, a kormány nem ismeri el a kötelezettségszegés tényét, nem fogadja el a brüsszeli testület érveit, akkor az ügy az Európai Bíróságra kerül, amely eldönti, kinek van igaza, és milyen lépéseket lát indokoltnak. „Eddig még sok lépés van, megvan a kockázata, hogy elkezdődhet a kötelezettségszegési eljárás, de ez még nem történt meg, s ha a kormány józan érvekkel megindokolja a magasabb deficitet, a komolyabb szankciók elkerülhetők” – összegzett Winkler Gyula.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
szóljon hozzá!