Lehívó szó. Románia lényegesen nagyobb összegeket kap az Európai Uniótól, mint Magyarország
Fotó: Mesterséges intelligencia/ChatGPT
Fordulópont lesz a jövő év az európai uniós források lehívásában legfőképpen a támogatásra éhező, a finanszírozások révén látványos fejlődésekre képes kelet-közép-európai államok számára. Ugyanakkor a régiós helyzetkép vegyes: miközben Románia eddig elfogadhatóan teljesített, és rekordév küszöbén áll a kohéziós alapok és a helyreállítási terv által biztosított pénzek tekintetében, Magyarország messze lemaradva sereghajtó az EU-ban a lehívások terén.
2025. november 26., 08:032025. november 26., 08:03
Az ING Think a minap közölt elemzésében arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (angol rövidítése RRF, románul PNRR) forrásainak lehívására szánt idő hamarosan lejár: a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteniük a vállalt mérföldköveket és célokat, az Európai Bizottságnak pedig december 31-ig kell folyósítania az összegeket.
Az eddigi adatok alapján a kelet-közép-európai régió egyes államai több-kevesebb sikerrel használják fel a finanszírozásokat arra, hogy behozzák évtizedes lemaradásukat.
Az ING Bank globális piacokkal foglalkozó elemzői szerint Románia kiemelkedően nagy tartalékkal rendelkezik a PNRR-ből és az uniós kohéziós forrásokból származó összegeket tekintve, és
Románia a helyreállítási terv bevételei tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el a lehívási ráta tekintetében, amely 50 százalék körül mozog (az 54%-os uniós átlaghoz képest). Ezzel néhány régióbeli országot megelőz, de jóval elmarad a nyugati éllovasoktól.
Románia felülvizsgált országos helyreállítási terve – a GDP körülbelül 6%-át kitevő – 21,4 milliárd euróra csökkent (ebből 13,6 milliárd euró támogatás és 7,8 milliárd euró hitel), szemben a kezdeti 28,5 milliárd euróhoz képest. Eközben a 2021–2027-es időszakra szóló kohéziós alapok összesen 31 milliárd eurót tesznek ki (a GDP közel 9%-a).
Az ING megjegyzi, hogy közel 2,2 milliárd eurót csoportosítottak át hitelekről támogatásokra, különösen az A7-es moldvai autópályája finanszírozása tekintetében, míg egyes kórházi és vasúti projektek költségvetését csökkentették, vagy más finanszírozási forrásokhoz csoportosították át. Az A8-as (Marosvásárhely–Iași) sztráda egyes szakaszai kohéziós alapokból vagy akár a SAFE (európai biztonsági cselekvési eszköz) programon keresztül is finanszírozhatók lennének.
Eközben Románia csak 1,3 milliárd eurót kapott a harmadik kifizetési kérelemből, amelynek összege 2 milliárd euró lett volna. A fennmaradó összegeket a különleges nyugdíjakra, az állami tulajdonú vállalkozások irányítására, illetve az állami cégek teljesítményének nyomon követésével és értékelésével foglalkozó ügynökség (AMEPIP) működésbe hozatalára vonatkozó intézkedések függvényében kaphatja meg Bukarest.
Összességében Románia 6,4 milliárd eurót kapott PNRR-támogatásokból, 4,3 milliárd eurót PNRR-hitelekből és 5,7 milliárd eurót hagyományos alapokból. Ugyanakkor az ING szerint
„Azonban a tartós adminisztratív hatékonysághiány, a politikai bizonytalanság és a lassú projektvégrehajtás továbbra is akadályozza a rendelkezésre álló források teljes felhasználását. Ezért továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy a kiosztott források egy része részben elvész” – figyelmeztetnek az elemzők.
A helyreállítási terv (RRF/PNRR) lehívási aránya országonként: Románia a középmezőnyben, Magyarország sereghajtó
Fotó: ING/Európai Bizottság
Románia és a régió többi országa számára a SAFE program keretében olcsó hitelek is rendelkezésre állnak, akár 45 éves futamidővel és 10 éves türelmi idővel a tőke visszafizetésére. A források védelmi célú beszerzésekre fordíthatók, elsősorban az EU-n belül. Lengyelország (43,7 milliárd euró), Románia (16,7 milliárd euró) és Magyarország (16,2 milliárd euró) kapja a legnagyobb összegű támogatást a 150 milliárd eurós teljes keretből. A terveket november végéig kell benyújtani.
Mi az a kohéziós alap, az RRF-támogatás és RRF-hitel?
Az EU kohéziós alapjai (kohéziós politika) hosszú távú fejlesztési források, amelyek célja a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása. Ezekből épülnek autópályák, vasutak, környezetvédelmi beruházások, digitális fejlesztések, oktatási-egészségügyi projektek. A pénz többéves ciklusokban érkezik (pl. 2021–2027), és nagy részük vissza nem térítendő támogatás.
Az RRF – helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz, román rövidítése PNRR – a Covid-járvány utáni újjáépítés uniós alapja. Az RRF két részből áll. RRF-támogatás: teljesen vissza nem térítendő pénz, amelyet reformokra és fejlesztésekre ad az EU (zöld átállás, digitalizáció, közszolgáltatások modernizálása). RRF-hitel: kedvezményes uniós kölcsön, amelyet az országok igényelhetnek nagyobb beruházásokra. A hitel nem kötelező, és sok ország csak részben vagy egyáltalán nem használja ki. Az RRF különlegessége, hogy szigorú határidőkhöz és mérföldkövekhez kötött: a pénzeket 2026 végéig kell lekötni és elköltésre jóváhagyatni, különben elvesznek.
Az ING-elemzés eközben kiemeli, hogy Magyarország messze a legrosszabbul áll a régióban az RRF-források lehívása terén.
Magyarország esetében az ING megjegyzi, hogy az EU-val fennálló feszültségek, a jogállamiságot érintő viták továbbra is nagyok, és kevés esély van a problémák közeljövőbeli megoldására.
Ez pedig azt jelenti, hogy a régió messze a legalacsonyabb abszorpciós rátájával rendelkező Magyarország jövőre újabb jelentős összegektől eshet el, sőt az is előfordulhat, hogy milliárdos tételekben kell visszafizetnie korábban kiutalt támogatást. Ez a helyzet komoly gazdasági kockázatot hordoz. Az RRF célja a zöld- és digitális átállás, beruházások és strukturális reformok támogatása. Az alacsony abszorpció azt eredményezheti, hogy Magyarország elmarad a régió többi részétől – áll a jelentésben.
Románia további EU-s pénzszerzési tervei
Románia két fő célkitűzéssel rendelkezik a következő, 2028–2034-es finanszírozási időszakra vonatkozó európai források elosztásáról szóló tárgyalásokon – jelentette ki a minap Oana Țoiu külügyminiszter. Az első cél az Európai Bizottság javaslatának megfelelően 60,2 milliárd eurónyi európai forrás bevonzása Románia számára.
„Először is, a közelgő tárgyalások során biztosítanunk kell, hogy a Románia számára több mint 60 milliárd euró elosztására vonatkozó jelenlegi javaslat a végleges döntésben is megjelenjen. Még nem állapodtunk meg minden tagállammal, ezért a tárgyalások során elsődleges célunk ennek az összegnek a fenntartása és megszilárdítása” – mondta Țoiu egy konferencián.
A második cél annak biztosítása, hogy a román vállalatok hozzáférjenek a versenyképességi alaphoz. Románia célja, hogy a versenyképességi alapon keresztül legalább további 10 milliárd eurót szerezzen a jövőbeli többéves uniós költségvetésből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!