2009. április 27., 10:142009. április 27., 10:14
Óvatos előrejelzésük szerint a világgazdaság az év második felében esetleg fellendül, de megállapították, hogy a kilátások gyengék, és fennáll a kockázata annak, hogy a globális gazdasági helyzet a mostaninál is rosszabbra fordul.
A G7 – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – tanácskozásán résztvevők az elfogadott közös nyilatkozat szerint megerősítették: összehangolt lépéseket tesznek a jelenlegi válság kezelésére és egy újabb krízis megelőzésére.
Felhívták az IMF-et, hogy ellenőrizze a végrehajtott lépéseket és tegyen közzé rendszeres jelentéseket az előrehaladásról. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a találkozó után kifejtette: az elkövetkező hónapoknak ugyanaz lesz a napirendje, azt fogják vizsgálni, megfelelő intézkedések születnek-e a recesszió kockázatainak csillapítására, illetve egy kiegyensúlyozott, fenntarthatóbb felépülés megalapozására. Geithner szerint már van ok bizakodásra, de korai arról beszélni, hogy látszik az alagút vége.
Elemzők rámutattak: a G7-ek nyilatkozata némileg derűlátóbb annál, mint ahogyan legutóbbi februári találkozójukon állást foglaltak; akkor még úgy látták, hogy a visszaesés egész 2009-et jellemezni fogja, és szót sem ejtettek a stabilitás biztató jeleiről. „A legutóbbi adatok azt sugallják, hogy a visszaesés üteme gazdaságainkban lelassult, és látható a stabilizáció néhány jele” – tartalmazza a G7-csoport pénteki washingtoni nyilatkozata.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.