2008. július 23., 00:002008. július 23., 00:00
Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság recesszióját vagy legalábbis növekedésének meredek visszaesését egyre több független nagy londoni elemzőház is jósolja. David Blanchflower, aki a Bank of England legutóbbi kilenc kamatdöntő ülésén kamatcsökkentésre szavazott, a napokban úgy nyilatkozott, az általa jósolt brit recesszió – amely szerinte jó eséllyel már meg is kezdődött – egy évnél tovább, négy-öt negyedévig is tarthat.
Leállt a munkavállalói áradat is
A brit gazdaság – és vele a font – gyors és komoly mértékű gyengülése a kelet-európai EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalására is már erőteljesen hat. Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról. A brit kormány annak idején évente 5–13 ezer kelet-európai munkavállalóval számolt, de a hivatalos adatok szerint is több mint 800 ezren érkeztek. Most már azonban megfordulni látszik az áradat: az Institute for Public Policy Research (IPPR) londoni kutatóintézet által nemrégiben kiadott felmérés szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele már hazament, és az újonnan érkezők száma is meredeken csökken a korábbiakhoz képest.
David Blanchflower a The Guardiannak adott interjúban azonban leszögezte: még nem késő megállítani a recessziót, de ehhez a Bank of Englandnek azonnal lépnie kell, mert a pénzügypolitika „túl hosszú ideje túl feszes”. A brit jegybank legutóbb áprilisban csökkentette alapkamatát, amely jelenleg 5 százalék.
Mindenki borúlátó
Független londoni elemzőházak is komor közeljövőt jósolnak a brit gazdaságnak, sőt a kormány részéről is minden eddiginél borúlátóbb előrejelzések hangzottak el az utóbbi napokban. Eközben a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) által csaknem ötezer brit vállalat bevonásával elvégzett legújabb felmérés is azt jelezte, hogy a brit feldolgozó- és szolgáltatószektor egyes mutatói „történelmi mélységekben”, az 1990-es évek elejének recessziója óta nem látott szinteken járnak, és ha a jelenlegi folyamatok fennmaradnak, a brit gazdaságot „már csak egyetlen negyedév választja el” a technikai receszsziótól.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter az idei pénzügyi évre szóló, márciusban előterjesztett költségvetésben még 2,25–2,75 százalék közötti növekedést jósolt 2008–2009-re, de a The Timesnak adott, hétvégén közölt terjedelmes interjúban elismerte, hogy a brit gazdaság „nagyon-nagyon nehéz időszakot” él át, és a helyzet „sokkal komolyabb” a tavaly ősszel feltételezettnél.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.