Recesszió: közel a vég?

Darling a költségvetésben a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékos idei egész évi csökkenését jósolta, azzal, hogy jövőre már 1,25 százalékos növekedés lesz.

Az IMF azonban még 2010-ben is 0,4 százalékos brit visszaesést vár, a Bank of England legutóbbi inflációs jelentésében pedig teljesen bizonytalannak nevezte a jövő évi fellendülés kilátásait.

A statisztikai hivatal minap közzétett előzetes hivatalos becslése szerint a brit GDP-érték az első negyedévben 1,9 százalékkal elmaradt a tavalyi utolsó három hónapban mért összkibocsátástól, és 4,1 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi első negyedévinél. Elemzők előzetesen 1,5 százalék körüli negyedéves, illetve 3,7-3,8 százalékos éves visszaesést valószínűsítettek.

Mervyn King, a Bank of England kormányzója az új inflációs jelentést ismertető múlt heti londoni sajtótájékoztatóján a következő tizenkét hónap kilátásairól azt mondta: nem nagyobb annak az esélye, hogy 2010 közepén a jelenleginél magasabb lesz a brit gazdaság kibocsátása, mint annak, hogy alacsonyabb, vagyis ugyanannyi a valószínűsége e távlatban a növekedésnek, mint a folytatódó visszaesésnek.

Független londoni elemzők is erőteljes kétkedéssel fogadták a pénzügyminiszter jövő évi növekedési jóslatát. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdasági előrejelző ház a költségvetés áprilisi beterjesztése után kiadott gyorselemzésében „hihetetlennek” minősítette ezt a prognózist.

A jegybank kormányzója az inflációs jelentés  sajtótájékoztatóján maga is alig burkolt bírálatot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, mondván: „nagyon nem lenne bölcs dolog, ha bárki azt állítaná, hogy tudja, mit tartogat a jövő.”

Darling azonban a tegnapi The Timesnak nyilatkozva kijelentette: ha Nagy-Britannia és a többi ország maradéktalanul megvalósítja a húsz vezető ipari és feltörekvő gazdaság (G20) múlt havi londoni csúcstalálkozóján elhatározott gazdaságmentő intézkedéseket, és a brit bankok növelik a hitelkihelyezéseket, akkor az év végéig szilárd növekedés kezdődik a brit gazdaságban.

A brit pénzügyminiszter a többi EU-tagállamot is agresszívabb gazdaságélénkítő lépésekre ösztönözte, mondván: vannak időszakok a politikában és a gazdaságban, amikor bátornak kell lenni, határozottan és gyorsan kell cselekedni – a mostani ilyen időszak. Elismerte ugyanakkor, hogy a recesszió és a gazdaságélénkítő lépések miatt rekordszintűre duzzadó brit államháztartási hiány csökkentése „kemény, nehéz döntéseket” igényel majd.

Az új pénzügyi évre szóló költségvetési tervezet erre az évre 175 milliárd fontos hiánnyal, azaz nettó állami hitelfelvételi igénnyel számol. Ez azt jelenti, hogy a brit államháztartási deficit eléri a becsült GDP-érték 12,4 százalékát, ami a modern kori brit gazdaságtörténet messze legmagasabb hiánya lenne, és jövőre is csak 11,9 százalékra csökken, annak ellenére, hogy már a mostani pénzügy évi költségvetésében emelték a jövedéki adókat, és a személyi jövedelemadó 20 és 40 százalékos kulcsa mellé jövőre bevezetnek még egy 50 százalékos kulcsot is a legnagyobb jövedelmekre.