Legalább 4 milliárd lej hasznot remélnek a 2019-es állami költségvetés előkészítői a kapzsisági adótól a kiszivárgott értesülések szerint. A Transilvania Bank tőzsdei árfolyama már hétfőn megsínylette a menet közben kiderült információt. Ezzel egy időben az adóhatóság rászállt a bankokra.
2019. január 15., 12:282019. január 15., 12:28
2019. január 15., 12:352019. január 15., 12:35
Bankokat ellenőriz múlt hét óta az Országos Adóhatóság (ANAF) – piaci értesülések szerint a cél a hitelintézetek aktíváinak ellenőrzése, amelyeket a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt és januártól hatályba lépett adóügyi intézkedések értelmében úgynevezett „kapzsisági adónak” vetnek alá. A kormány – mint ismeretes – azzal érvelt az új adónem szükségessége mellett, hogy a pénzintézetek kevés profitot jelentenek, csak azután adóznak, a különbözetet pedig „kimenekítik” az országból. Az Econimica.net gazdasági hírportál értesülései szerint viszont
Amint arról korábban írtunk, a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell idéntől befizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A ROBOR az új adónem bejelentése után már a tavalyi év végén csökkenésnek indult, a trend pedig az első két hétben is folytatódott, hétfőn azonban a három-, a kilenc- és a tizenkét havi irányadó bankközi kamatláb is enyhe növekedést mutatott a pénteki szinthez képest. A háromhavi ROBOR a pénteken jegyzett 2,88 százalékról 2,92 százalékra, a kilenchavi ellenben 3,34 százalékról 3,35 százalékra, míg a 12 havi a pénteki 3,43 százalékról 3,44 százalékra emelkedett – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Eközben a 6 havi irányadó bankközi kamatláb az előző napi 3,23 százalékon stagnált.
És bár korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter cáfolta, hogy a 2019-es évi állami költségvetés kalkulálna a kapzsisági adóval, a készülő büdzséhez közel álló források hétfőn kiszivárogtatták:
ráadásul nem is évi egyszeri összegben, hanem negyedévente kellene a hitelintézeteknek a ROBOR szintje függvényében kiszámított adót befizetniük az államkasszába. A kormány pedig úgy számol, hogy az irányadó bankközi kamatláb átlag 3 és 3,5 százalék között fog mozogni, így az államháztartás jelentős bevételekhez jut.
Darius Vâlcov, Viorica Dancilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója – akit ugyanakkor a kormányprogram pénzügyi vonzatai atyjának tartanak – hétfőn meg is erősítette a Ziarul Financiar napilap online kiadásának, hogy negyedévente kell a bankoknak adózniuk, és úgy számolnak, hogy az adó éves rátája 1,2 százalék körül alakul. A ZF számításai szerint pedig ez nem is 4, hanem 5 milliárd lejjel gyarapítaná a költségvetést. Az új hírekre pedig a piac is rögtön reagált: a román értéktőzsde legnagyobb szereplője, a Transilvania Bank részvényei már hétfő délig 5,3 százalékot zuhantak, és 2017 óta nem látott mélységben zajlottak a tranzakciók.
– értékelte kormány intézkedéseit Florin Dănescu, a román bankárszövetség (ARB) ügyvezető elnöke, mintegy előrevetítve, hogy a magánszemélyek és a cégek fogják megfizetni a kapzsisági adó jó részét.
Hasonlóképpen sok jóval nem kecsegtető üzenetet fogalmazott meg a hétvégén Adrian Vasilescu, a román jegybank stratégiai tanácsadója is. Mint rámutatott, a külföldi bankok részvényesei a válság idején 4 milliárd eurót toltak be a romániai fiókintézeteikbe, ez pedig az új adóügyi intézkedések nyomán elmaradhat. Márpedig ha a bankok „elindulnak lefelé a lejtőn”, elkerülhetetlen lesz, hogy az ország gazdasága is kövesse – vallja Vasilescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!