
Legalább 4 milliárd lej hasznot remélnek a 2019-es állami költségvetés előkészítői a kapzsisági adótól a kiszivárgott értesülések szerint. A Transilvania Bank tőzsdei árfolyama már hétfőn megsínylette a menet közben kiderült információt. Ezzel egy időben az adóhatóság rászállt a bankokra.
2019. január 15., 12:282019. január 15., 12:28
2019. január 15., 12:352019. január 15., 12:35
Bankokat ellenőriz múlt hét óta az Országos Adóhatóság (ANAF) – piaci értesülések szerint a cél a hitelintézetek aktíváinak ellenőrzése, amelyeket a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt és januártól hatályba lépett adóügyi intézkedések értelmében úgynevezett „kapzsisági adónak” vetnek alá. A kormány – mint ismeretes – azzal érvelt az új adónem szükségessége mellett, hogy a pénzintézetek kevés profitot jelentenek, csak azután adóznak, a különbözetet pedig „kimenekítik” az országból. Az Econimica.net gazdasági hírportál értesülései szerint viszont
Amint arról korábban írtunk, a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell idéntől befizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A ROBOR az új adónem bejelentése után már a tavalyi év végén csökkenésnek indult, a trend pedig az első két hétben is folytatódott, hétfőn azonban a három-, a kilenc- és a tizenkét havi irányadó bankközi kamatláb is enyhe növekedést mutatott a pénteki szinthez képest. A háromhavi ROBOR a pénteken jegyzett 2,88 százalékról 2,92 százalékra, a kilenchavi ellenben 3,34 százalékról 3,35 százalékra, míg a 12 havi a pénteki 3,43 százalékról 3,44 százalékra emelkedett – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Eközben a 6 havi irányadó bankközi kamatláb az előző napi 3,23 százalékon stagnált.
És bár korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter cáfolta, hogy a 2019-es évi állami költségvetés kalkulálna a kapzsisági adóval, a készülő büdzséhez közel álló források hétfőn kiszivárogtatták:
ráadásul nem is évi egyszeri összegben, hanem negyedévente kellene a hitelintézeteknek a ROBOR szintje függvényében kiszámított adót befizetniük az államkasszába. A kormány pedig úgy számol, hogy az irányadó bankközi kamatláb átlag 3 és 3,5 százalék között fog mozogni, így az államháztartás jelentős bevételekhez jut.
Darius Vâlcov, Viorica Dancilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója – akit ugyanakkor a kormányprogram pénzügyi vonzatai atyjának tartanak – hétfőn meg is erősítette a Ziarul Financiar napilap online kiadásának, hogy negyedévente kell a bankoknak adózniuk, és úgy számolnak, hogy az adó éves rátája 1,2 százalék körül alakul. A ZF számításai szerint pedig ez nem is 4, hanem 5 milliárd lejjel gyarapítaná a költségvetést. Az új hírekre pedig a piac is rögtön reagált: a román értéktőzsde legnagyobb szereplője, a Transilvania Bank részvényei már hétfő délig 5,3 százalékot zuhantak, és 2017 óta nem látott mélységben zajlottak a tranzakciók.
– értékelte kormány intézkedéseit Florin Dănescu, a román bankárszövetség (ARB) ügyvezető elnöke, mintegy előrevetítve, hogy a magánszemélyek és a cégek fogják megfizetni a kapzsisági adó jó részét.
Hasonlóképpen sok jóval nem kecsegtető üzenetet fogalmazott meg a hétvégén Adrian Vasilescu, a román jegybank stratégiai tanácsadója is. Mint rámutatott, a külföldi bankok részvényesei a válság idején 4 milliárd eurót toltak be a romániai fiókintézeteikbe, ez pedig az új adóügyi intézkedések nyomán elmaradhat. Márpedig ha a bankok „elindulnak lefelé a lejtőn”, elkerülhetetlen lesz, hogy az ország gazdasága is kövesse – vallja Vasilescu.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!