
Legalább 4 milliárd lej hasznot remélnek a 2019-es állami költségvetés előkészítői a kapzsisági adótól a kiszivárgott értesülések szerint. A Transilvania Bank tőzsdei árfolyama már hétfőn megsínylette a menet közben kiderült információt. Ezzel egy időben az adóhatóság rászállt a bankokra.
2019. január 15., 12:282019. január 15., 12:28
2019. január 15., 12:352019. január 15., 12:35
Bankokat ellenőriz múlt hét óta az Országos Adóhatóság (ANAF) – piaci értesülések szerint a cél a hitelintézetek aktíváinak ellenőrzése, amelyeket a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt és januártól hatályba lépett adóügyi intézkedések értelmében úgynevezett „kapzsisági adónak” vetnek alá. A kormány – mint ismeretes – azzal érvelt az új adónem szükségessége mellett, hogy a pénzintézetek kevés profitot jelentenek, csak azután adóznak, a különbözetet pedig „kimenekítik” az országból. Az Econimica.net gazdasági hírportál értesülései szerint viszont
Amint arról korábban írtunk, a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell idéntől befizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A ROBOR az új adónem bejelentése után már a tavalyi év végén csökkenésnek indult, a trend pedig az első két hétben is folytatódott, hétfőn azonban a három-, a kilenc- és a tizenkét havi irányadó bankközi kamatláb is enyhe növekedést mutatott a pénteki szinthez képest. A háromhavi ROBOR a pénteken jegyzett 2,88 százalékról 2,92 százalékra, a kilenchavi ellenben 3,34 százalékról 3,35 százalékra, míg a 12 havi a pénteki 3,43 százalékról 3,44 százalékra emelkedett – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Eközben a 6 havi irányadó bankközi kamatláb az előző napi 3,23 százalékon stagnált.
És bár korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter cáfolta, hogy a 2019-es évi állami költségvetés kalkulálna a kapzsisági adóval, a készülő büdzséhez közel álló források hétfőn kiszivárogtatták:
ráadásul nem is évi egyszeri összegben, hanem negyedévente kellene a hitelintézeteknek a ROBOR szintje függvényében kiszámított adót befizetniük az államkasszába. A kormány pedig úgy számol, hogy az irányadó bankközi kamatláb átlag 3 és 3,5 százalék között fog mozogni, így az államháztartás jelentős bevételekhez jut.
Darius Vâlcov, Viorica Dancilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója – akit ugyanakkor a kormányprogram pénzügyi vonzatai atyjának tartanak – hétfőn meg is erősítette a Ziarul Financiar napilap online kiadásának, hogy negyedévente kell a bankoknak adózniuk, és úgy számolnak, hogy az adó éves rátája 1,2 százalék körül alakul. A ZF számításai szerint pedig ez nem is 4, hanem 5 milliárd lejjel gyarapítaná a költségvetést. Az új hírekre pedig a piac is rögtön reagált: a román értéktőzsde legnagyobb szereplője, a Transilvania Bank részvényei már hétfő délig 5,3 százalékot zuhantak, és 2017 óta nem látott mélységben zajlottak a tranzakciók.
– értékelte kormány intézkedéseit Florin Dănescu, a román bankárszövetség (ARB) ügyvezető elnöke, mintegy előrevetítve, hogy a magánszemélyek és a cégek fogják megfizetni a kapzsisági adó jó részét.
Hasonlóképpen sok jóval nem kecsegtető üzenetet fogalmazott meg a hétvégén Adrian Vasilescu, a román jegybank stratégiai tanácsadója is. Mint rámutatott, a külföldi bankok részvényesei a válság idején 4 milliárd eurót toltak be a romániai fiókintézeteikbe, ez pedig az új adóügyi intézkedések nyomán elmaradhat. Márpedig ha a bankok „elindulnak lefelé a lejtőn”, elkerülhetetlen lesz, hogy az ország gazdasága is kövesse – vallja Vasilescu.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!