Legalább 4 milliárd lej hasznot remélnek a 2019-es állami költségvetés előkészítői a kapzsisági adótól a kiszivárgott értesülések szerint. A Transilvania Bank tőzsdei árfolyama már hétfőn megsínylette a menet közben kiderült információt. Ezzel egy időben az adóhatóság rászállt a bankokra.
2019. január 15., 12:282019. január 15., 12:28
2019. január 15., 12:352019. január 15., 12:35
Bankokat ellenőriz múlt hét óta az Országos Adóhatóság (ANAF) – piaci értesülések szerint a cél a hitelintézetek aktíváinak ellenőrzése, amelyeket a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletbe foglalt és januártól hatályba lépett adóügyi intézkedések értelmében úgynevezett „kapzsisági adónak” vetnek alá. A kormány – mint ismeretes – azzal érvelt az új adónem szükségessége mellett, hogy a pénzintézetek kevés profitot jelentenek, csak azután adóznak, a különbözetet pedig „kimenekítik” az országból. Az Econimica.net gazdasági hírportál értesülései szerint viszont
Amint arról korábban írtunk, a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell idéntől befizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó irányadó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul, és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A ROBOR az új adónem bejelentése után már a tavalyi év végén csökkenésnek indult, a trend pedig az első két hétben is folytatódott, hétfőn azonban a három-, a kilenc- és a tizenkét havi irányadó bankközi kamatláb is enyhe növekedést mutatott a pénteki szinthez képest. A háromhavi ROBOR a pénteken jegyzett 2,88 százalékról 2,92 százalékra, a kilenchavi ellenben 3,34 százalékról 3,35 százalékra, míg a 12 havi a pénteki 3,43 százalékról 3,44 százalékra emelkedett – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. Eközben a 6 havi irányadó bankközi kamatláb az előző napi 3,23 százalékon stagnált.
És bár korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter cáfolta, hogy a 2019-es évi állami költségvetés kalkulálna a kapzsisági adóval, a készülő büdzséhez közel álló források hétfőn kiszivárogtatták:
ráadásul nem is évi egyszeri összegben, hanem negyedévente kellene a hitelintézeteknek a ROBOR szintje függvényében kiszámított adót befizetniük az államkasszába. A kormány pedig úgy számol, hogy az irányadó bankközi kamatláb átlag 3 és 3,5 százalék között fog mozogni, így az államháztartás jelentős bevételekhez jut.
Darius Vâlcov, Viorica Dancilă kormányfő gazdasági ügyekért felelős tanácsadója – akit ugyanakkor a kormányprogram pénzügyi vonzatai atyjának tartanak – hétfőn meg is erősítette a Ziarul Financiar napilap online kiadásának, hogy negyedévente kell a bankoknak adózniuk, és úgy számolnak, hogy az adó éves rátája 1,2 százalék körül alakul. A ZF számításai szerint pedig ez nem is 4, hanem 5 milliárd lejjel gyarapítaná a költségvetést. Az új hírekre pedig a piac is rögtön reagált: a román értéktőzsde legnagyobb szereplője, a Transilvania Bank részvényei már hétfő délig 5,3 százalékot zuhantak, és 2017 óta nem látott mélységben zajlottak a tranzakciók.
– értékelte kormány intézkedéseit Florin Dănescu, a román bankárszövetség (ARB) ügyvezető elnöke, mintegy előrevetítve, hogy a magánszemélyek és a cégek fogják megfizetni a kapzsisági adó jó részét.
Hasonlóképpen sok jóval nem kecsegtető üzenetet fogalmazott meg a hétvégén Adrian Vasilescu, a román jegybank stratégiai tanácsadója is. Mint rámutatott, a külföldi bankok részvényesei a válság idején 4 milliárd eurót toltak be a romániai fiókintézeteikbe, ez pedig az új adóügyi intézkedések nyomán elmaradhat. Márpedig ha a bankok „elindulnak lefelé a lejtőn”, elkerülhetetlen lesz, hogy az ország gazdasága is kövesse – vallja Vasilescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!