Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Továbbra is csak rossz hírek érkeznek azok számára, akik bankkölcsönt törlesztenek: ahogy várható volt, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) után a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) is követte a növekedési trendet, így ma már minden hitelesnek mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a havi törlesztőrészlet kifizetésekor.
2022. április 12., 17:292022. április 12., 17:29
Mint ismeretes, az IRCC áprilistól évi 1,86 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2019 májusa után felvett, IRCC-hez kötött lakossági hiteleket most már az 1,86 százalékkal számolják.
A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa, a mostani szint a 2021-es esztendő utolsó negyedévére érvényes, a harmadik trimeszterre még 1,17 százalék volt érvényben.
április 5-én a napi IRCC 3,64 százalék volt, tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elképzelhető, hogy a fogyasztói hitelek irányadó mutatója meg is kétszereződik, figyelembe véve, hogy a napi érték a 2021-es duplája.
„Sajnos egyre valószínűbb, hogy az IRCC a jelenlegi 1,86 százaléknak akár a kétszeresét is eléri. Ez még gazdasági értelemben nem tragédia, ennél jóval magasabb bankközi kamatlábakhoz is kötötték korábban a hiteleket” – fejtette ki az elemző.
A ROBOR esetében hasonlóak a trendek, azzal a különbséggel, hogy a három hónapos kamatláb már most is magasabb, mert ez esetben a fáziseltolódás nem olyan mértékű, mint az IRCC-nél.
„Figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelek esetében a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy a változó kamatozású hiteleket átváltsák fix kamatozású hitelekre” – fogalmazta meg kérdésünkre Rácz Béla Gergely.
Mint magyarázta, érdemes ezt a lehetőséget a bankoktól lekérni, és figyelembe véve, hogy milyen trendjei vannak az IRCC-nek és a ROBOR-nak, eldönteni, nem éri-e meg jobban átváltani a fix kamatozású hitelre.
visszatérni változó kamatra, de erre megoldás lehet, hogy három év után általában lehetséges újrafinanszírozást kérni egy másik banknál. Gyakorlatilag ez lehet a kiskapu az öt éven belüli visszaváltásra, ha akkor a változó kamatozású hitelek újra kedvezőbbek lesznek.
„Ezzel a lehetőséggel nem kell feltétlenül élni, de mindenképpen érdemes megvizsgálni, már csak azért is, mert a fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb, és ezzel ki lehet küszöbölni egy stresszfatort, az IRCC és a ROBOR emelkedését. Egyénileg kell mindenkinek kiszámolnia, neki miként éri meg jobban” – részletezte a szakértő.
ezzel a lehetőséggel véleménye szerint csak szükség és vészhelyzet esetén kell élni, ha a háztartások konkrétan abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.
Ami az alapkamatot illeti, Rácz Béla Gergely szerint további emelés várható, hiszen míg az inflációs nyomás jelentős, addig a nemzeti banknak az a feladata, hogy kiszámítható mértékben, korrektül, vagyis kis lépésekben emelje az alapkamatot.
A közgazdász hangsúlyozta, amíg a bizonytalan gazdasági helyzet fennáll, ennek következményeként nő az infláció, valószínűsíthető, hogy az alapkamat a későbbiekben is emelkedni fog, ami továbbra is negatív értelemben befolyásolja az IRCC-t, illetve a ROBOR-t.
ám jelenleg nagyon nehéz feltételezésekbe bocsátkozni az orosz–ukrán háború kimenetelét, illetve a jelenlegi és a későbbi szankciókat illetően. „Az inflációt leginkább ezek a tényezők befolyásolhatják, és mivel ezeket nem lehet előre látni, felelőtlenség lenne bármilyen inflációs előrejelzésbe bocsátkozni 2022-ön túl.
Ugyanakkor már beindultak az ár-bér spirálok, ez szintén arra erősít rá, nem valószínű, hogy az infláció csökkenni fog, vagy megváltozik a trendje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hónapról hónapra többet kénytelenek fizetni azok a hitelesek, akiknek törlesztőrészlete a folyamatosan növekvő ROBOR-hoz kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!