Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Továbbra is csak rossz hírek érkeznek azok számára, akik bankkölcsönt törlesztenek: ahogy várható volt, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) után a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) is követte a növekedési trendet, így ma már minden hitelesnek mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a havi törlesztőrészlet kifizetésekor.
2022. április 12., 17:292022. április 12., 17:29
Mint ismeretes, az IRCC áprilistól évi 1,86 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2019 májusa után felvett, IRCC-hez kötött lakossági hiteleket most már az 1,86 százalékkal számolják.
A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa, a mostani szint a 2021-es esztendő utolsó negyedévére érvényes, a harmadik trimeszterre még 1,17 százalék volt érvényben.
április 5-én a napi IRCC 3,64 százalék volt, tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak, elképzelhető, hogy a fogyasztói hitelek irányadó mutatója meg is kétszereződik, figyelembe véve, hogy a napi érték a 2021-es duplája.
„Sajnos egyre valószínűbb, hogy az IRCC a jelenlegi 1,86 százaléknak akár a kétszeresét is eléri. Ez még gazdasági értelemben nem tragédia, ennél jóval magasabb bankközi kamatlábakhoz is kötötték korábban a hiteleket” – fejtette ki az elemző.
A ROBOR esetében hasonlóak a trendek, azzal a különbséggel, hogy a három hónapos kamatláb már most is magasabb, mert ez esetben a fáziseltolódás nem olyan mértékű, mint az IRCC-nél.
„Figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelek esetében a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy a változó kamatozású hiteleket átváltsák fix kamatozású hitelekre” – fogalmazta meg kérdésünkre Rácz Béla Gergely.
Mint magyarázta, érdemes ezt a lehetőséget a bankoktól lekérni, és figyelembe véve, hogy milyen trendjei vannak az IRCC-nek és a ROBOR-nak, eldönteni, nem éri-e meg jobban átváltani a fix kamatozású hitelre.
visszatérni változó kamatra, de erre megoldás lehet, hogy három év után általában lehetséges újrafinanszírozást kérni egy másik banknál. Gyakorlatilag ez lehet a kiskapu az öt éven belüli visszaváltásra, ha akkor a változó kamatozású hitelek újra kedvezőbbek lesznek.
„Ezzel a lehetőséggel nem kell feltétlenül élni, de mindenképpen érdemes megvizsgálni, már csak azért is, mert a fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb, és ezzel ki lehet küszöbölni egy stresszfatort, az IRCC és a ROBOR emelkedését. Egyénileg kell mindenkinek kiszámolnia, neki miként éri meg jobban” – részletezte a szakértő.
ezzel a lehetőséggel véleménye szerint csak szükség és vészhelyzet esetén kell élni, ha a háztartások konkrétan abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fizetni a törlesztőrészletet.
Ami az alapkamatot illeti, Rácz Béla Gergely szerint további emelés várható, hiszen míg az inflációs nyomás jelentős, addig a nemzeti banknak az a feladata, hogy kiszámítható mértékben, korrektül, vagyis kis lépésekben emelje az alapkamatot.
A közgazdász hangsúlyozta, amíg a bizonytalan gazdasági helyzet fennáll, ennek következményeként nő az infláció, valószínűsíthető, hogy az alapkamat a későbbiekben is emelkedni fog, ami továbbra is negatív értelemben befolyásolja az IRCC-t, illetve a ROBOR-t.
ám jelenleg nagyon nehéz feltételezésekbe bocsátkozni az orosz–ukrán háború kimenetelét, illetve a jelenlegi és a későbbi szankciókat illetően. „Az inflációt leginkább ezek a tényezők befolyásolhatják, és mivel ezeket nem lehet előre látni, felelőtlenség lenne bármilyen inflációs előrejelzésbe bocsátkozni 2022-ön túl.
Ugyanakkor már beindultak az ár-bér spirálok, ez szintén arra erősít rá, nem valószínű, hogy az infláció csökkenni fog, vagy megváltozik a trendje” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
Hónapról hónapra többet kénytelenek fizetni azok a hitelesek, akiknek törlesztőrészlete a folyamatosan növekvő ROBOR-hoz kötött. Sokan gondolkodnak azon, hogy új, az IRCC-n alapuló szerződést kössenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!