
Nagyobb köbcenti, nagyobb biztosítás. Csak a legerősebb autók esetében drágult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Fotó: Barabás Ákos
Csökkent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) referenciaára a magánszemélyek esetében, a cégeknél pedig nem változott. A referenciaár ugyanakkor nem jelent semmilyen kötelezettséget a biztosítótársaságoknak, egyszerű statisztika, viszont jelzi, hogy a piac képes szabályozni magát, nincs szükség beavatkozásokra.
2019. október 17., 08:172019. október 17., 08:17
Átlagosan hét százalékkal csökkent a magánszemélyek által vásárolt kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) referenciaára, miközben a cégek esetében az átlag díjszabás nem változott – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által a napokban nyilvánosságra hozott, és a következő félévben érvényes útmutatóból.
A szakhatóság közlése szerint amúgy
Például a 31–40 év közötti gépjármű tulajdonos az 1201 és 1400 köbcenti közötti hengerűrtartalmú autóra egy évre vásárolt kötelező biztosítása átlag 685 lej, miközben a korábbi referenciaár 698 lej volt. A felügyelet szerint a magánszemélyek több mint 50 százaléka a bonus-malus besorolási rendszerben a B8-as, tehát a legkisebb kockázatot jelentő kategóriában van, ami azt jelenti, hogy ennek az árnak a felét kell kifizetnie.
A jogi személyek esetében a személygépkocsik, az áru-vagy személyszállító autók esetében is a díjszabás általában változatlan maradt, egyetlen kivétel van: a 16 tonnásnál nagyobb teherautók esetében 1 százalékkal nőtt az átlag referenciaár. A cégnél az 1401-1600 köbcentis kisautó referenciára 1056 lej, míg a korábbi referenciaár 1058 lej volt. A 16 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik esetében a referenciaár most 8024 lej, a korábbi viszont 7908 lej volt. A felügyelet közleményében pontosít, hogy a referenciaárakat egy független cég számolta ki, több paramétert figyelembe véve, ugyanakkor ez az árszint nem jelent semmilyen kötelezettséget, csupán tájékoztató jellegű a biztosítótársaságoknak és a biztosítottaknak is.
A közzétett referenciaár azt támasztja alá, hogy nincs értelme aggódni, ha hagyják, a piac megfelelően szabályozza önmagát, és nem szaladnak el az árak – értékelt a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
az elmúlt években nem volt árszabályozás, sem jelentéstevési kötelezettség, és mégsem emelkedtek a díjszabások, hanem azonos szinten maradtak, vagy csökkentek.
Biró Albin egyúttal hangsúlyozta, a felügyelet által közzétett referenciaár csupán statisztika, a biztosítótársaságoknak nem kell ehhez viszonyulniuk, a díjszabásokkal mehetnek korlátlanul alá vagy fölé is. A szakértő emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt egy félévig voltak érvényben a szabályozott árak, és akkor a korlátozás azt eredményezte, hogy a teherautóknál ugyan olcsóbb lett a kötelező gépjárműbiztosítás, de a magánszemélyeknél minden kategória esetében emelkedett, mert minden társaság a felső határon kínálta a kötvényeket.
– részletezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy korábban a felügyelet attól tartott, hogy a biztosítótársaságok a konkurencia miatt túlságosan visszaveszik az árakat, és emiatt nem lesz pénzük a károk kifizetésére.
hiszen a magáncégek árpolitikájába nem lehet beleszólni, sem felfele, sem lefele nem szabad kényszeríteni a díjszabást. „A felügyelet feladata, hogy azok érdekeit képviselje, akik kárt szenvednek, hogy legyen pénz a károk megtérítésére, nem azokét, akik megvásárolják a biztosítást” – szögezte le Biró Albin.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, egy héttel ezelőtt a Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR) közleményben jelentette be, hogy ellenzi a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó törvény módosítását. Ugyan a módosítást európai uniós irányelv írja elő, a fuvarozók azzal érveltek, hogy a jogszabály módosítása súlyos aránytalanságokat okoz, és ennek következményeként mind a 8,2 millió Romániában beíratott gépkocsi kötelező biztosítása jelentősen megdrágul, függetlenül attól, hogy a tulajdonos magánszemély vagy cég.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
A Versenytanács szerdán összesen 135,2 millió lej (mintegy 26,6 millió euró) bírságot szabott ki a romániai dohánypiacon működő három vállalatra versenykorlátozó megállapodások miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
A Wizz Air magyar fapados légitársaság terjeszkedésre készül Romániában, több úti célt hirdetnek meg az új szezonban, és belföldi járatok indítását is fontolgatja. Minderről Váradi József vezérigazgató beszélt egy, a Profit.ro portálnak adott interjúban.
Az árbevétel utáni minimumadóról és az adórendszerről volt szó főként Ilie Bolojan miniszterelnök és a Külföldi Befektetők Tanácsa képviselőinek szerdai egyeztetésén.
Ellentmondott Florin Bolojan szociáldemokrata (PSD) munkaügyi miniszter Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnöknek a minimálbér-emelés gazdasági hatásait illetően, fokozva az ügyben kialakult koalíciós konfliktust.
szóljon hozzá!