
A képviselőház – a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bojkottja mellett – elfogadta hétfőn a különböző közalkalmazotti kategóriák béremelését – a 20-as számú kormányrendeletre és annak módosításaira így már csak Klaus Johannis államfőnek kell rábólintania. A jelenlevő honatyák közül 184-en voksoltak igennel, egy képviselő pedig nem kívánt élni szavazati jogával. Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter viszont rögtön a szavazás után jelezte, a kormány az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot.
2016. november 07., 18:092016. november 07., 18:09
2016. november 07., 18:332016. november 07., 18:33
A hétfői döntés értelmében tehát december elsejétől 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó bére. Megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt a hetek óta tiltakozó akciót folytató, hétfőn általános sztrájkot hirdető Sanitas egyik fő követelése.
Sürgős egyeztetést kér az Alfa Kartell
Sürgős társadalmi párbeszédet kér Dacian Cioloş miniszterelnöktől az Alfa Kartell, az országos szakszervezeti szövetség azt szeretné elérni, ha a munkavállalók, munkáltatók és a kormány képviselői mielőbb tárgyalóasztalhoz ülnének, hogy a minimálbér 2017-es szintjéről egyeztessenek. A szakszervezeti tömörülés szerint a kormány felelőssége megteremteni a feltételeket a gazdasági növekedéshez, mint ahogy nekik kell törvényi keretet alkotniuk a munkaerőpiac kiszámíthatóságára és stabilitására is, szerintük pedig ennek egyik alapfeltétele a minimálbér szintje.
A honatyák nemcsak az egészségügyre gondoltak, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet kérése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést.
Mint ismert, a kormány egyáltalán nem támogatja a béremelést, mivel a technokrata kabinet illetékesei szerint a költségvetés nem teszi ezt lehetővé. Számításaik szerint 4,85 milliárd lejes lyukat ütne a büdzsén, Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök (PSD) azonban azt mondja, hogy megvan a pénz, az összeg csaknem fele pedig adóként rögtön vissza is jutna a költségvetésbe.
Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter egyébként hétfői felszólásában is arra kérte a honatyákat, hogy ne szavazzák meg a béremelést célzó módosító indítványokat, Dragnea azonban hazugnak nevezte a tárcavezetőt, és felszólította a kormányt, hogy „ne hagyja elköltetlenül a pénzeket”.
Hallgatólagos nyugdíjemelés
Két nyugdíjemelésről szóló javaslat is átment hallgatólagosan a szenátuson: a felsőházi honatyák vita nélkül „fogadták el” a kezdeményezést, ami január elsejétől 1072 lejre emeli a nyugdíjpont értékét, jövő júliustól pedig újabb növekedés nyomán 1200 lej fölé nő, s ugyanígy „bólintottak rá” a téesz-nyugdíjak emelésére is.
A többségében szociáldemokrata párti (PSD) választottak által kezdeményezett jogszabály tulajdonképpen azt írja elő, hogy a nyugdíjpont értéke 2017. január elsejétől nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásakor figyelembe vett bruttó átlagbér 40 százaléka, júliustól pedig el kell érnie a bruttó átlagfizetés 45 százalékát. A 2016-os évi büdzsé kidolgozásakor 2681 lejes átlagbérrel számoltak, a nyugdíjpont értéke pedig 871,7 lej volt.
Növekedett az átlagbér
Szeptemberben 2094 lej volt a nettó átlagbér, ami az előző hónaphoz képest 18 lejes (0,9 százalékos) növekedést jelent, a bruttó átlagfizetés pedig 2898 lej volt, ami 0,8 lejjel haladja meg az augusztusi értéket – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A legnagyobb nettó béreket a kőolaj- és földgázkitermelésben regisztrálták (5735 lej), a legkisebbeket pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban (1265 lej). 2015 szeptemberéhez képest 14,2 százalékkal nagyobb a mostani nettó átlagbér.
„A kormánynak kell megoldást találnia”
A másik jogszabályjavaslat egy szociális juttatás révén 500 lejre emelné a téesz-nyugdíjakat a jelenlegi 350 lejes szintről. „Szeretném, ha nem hallanánk újra, hogy nincs pénz. A kormánynak megoldást kell találnia ezeknek a románok, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és életük során hozzájárultak az ország építéséhez” – jelentette ki a munkaügyi bizottsági vita során Haralambie Vochiţoiu, a tervezet kezdeményezője, aki jelenleg független szenátor, de a Népi Mozgalom Párt (PMP) tagja.
Egyébként a felsőház szakbizottságai mindkét javaslatot pozitívan véleményezték. A szenátus az első megkeresett fórum volt, a végső döntés így a képviselők kezében van.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!