
Fotó: Gov.ro
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely január 29-én érkezett Bukarestbe elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit.
2024. február 02., 08:322024. február 02., 08:32
Mint ismeretes, jelenleg Romániának nincs hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, de a washingtoni székhelyű pénzintézet országjelentések formájában évente értékeli a román gazdaság alakulását az IMF szabályzatának negyedik cikkelye szerinti konzultációk alapján. A valutaalap Jan Kees Martijn vezette küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, látogatásának célja a gazdasági-pénzügyi fejlemények elemzése és a makrogazdasági előrejelzések frissítése volt.
Csütörtökön közzétett jelentésükben a Valutaalap szakértői 6 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiányt vetítettek előre a következő évekre, elsősorban az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata miatt.
– szögezték le. Hozzátették, Románia adóbevételei jelentősen elmaradnak más hasonló országokétól, és túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartsák az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatásokat.
Az IMF a jövedelemadó reformját javasolta a még érvényben levő szja-mentességek megszüntetésével, a mikrovállalkozások esetében megszabott küszöbérték csökkentésével és „esetleg” a progresszív adózás bevezetésével. Egy másik lehetőségként az áfabevételek növelését vetették fel a szakértők, egyebek mellett bizonyos termékek áfakedvezményének az eltörlésével. A pénzintézet szakértői javasolják továbbá az úgynevezett karbonadó bevezetését a közlekedési és az építőipari ágazatban, valamint a fosszilis üzemanyagok jövedéki adójának megemelését.
Az infláció 2025 végére fokozatosan visszaérkezhet a jegybanki céltartományba, a két számjegyű béremelések azonban megakadályozhatják a normalizálódását – figyelmeztettek. „Ebben a helyzetben szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az infláció egyértelműen csökkenő pályára áll” – szögezték le.

Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
A megbeszélésen jelen volt Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Radu Oprea gazdasági miniszter és Adrian Câciu európai projekekért felelős tárcavezető.
„A kormány támogatja a belföldi és az európai alapokból finanszírozott masszív beruházásokat, az adócsalás felszámolását az adóhatóság digitalizálásán keresztül, illetve a közszféra reformját, mert ezek a makrogazdasági stabilitást fenntartó és a költségvetési hiányt csökkentő megoldások” – hangsúlyozta a megbeszélésen a kormány közleménye szerint. Úgy fogalmazott: a 2023 végén elhatározott és az év elejétől kezdődően végrehajtott költségvetési reformintézkedések és az adócsalás elleni küzdelem digitális megoldásai a következő hónapokban éreztetik hatásukat.
– mondta a miniszterelnök a találkozón.
A közlemény szerint az IMF szakértői többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tavalyi intézkedései hozzájárultak a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, valamint a költségvetési hiány és az infláció leszorításához a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb szintre. Az IMF küldöttsége megjegyezte: a közvetlen befektetéseknek pozitív hatása van a román gazdaságra, és rámutatott, hogy a belföldi fogyasztás növekedése idén gazdasági növekedést idézhet elő. Mindkét fél egyetértett abban, hogy középtávon a kormány számára továbbra is a deficit ellenőrzés alatt tartása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá közleményében a Ciolacu-kabinet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!