Fotó: Gov.ro
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely január 29-én érkezett Bukarestbe elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit.
2024. február 02., 08:322024. február 02., 08:32
Mint ismeretes, jelenleg Romániának nincs hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, de a washingtoni székhelyű pénzintézet országjelentések formájában évente értékeli a román gazdaság alakulását az IMF szabályzatának negyedik cikkelye szerinti konzultációk alapján. A valutaalap Jan Kees Martijn vezette küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, látogatásának célja a gazdasági-pénzügyi fejlemények elemzése és a makrogazdasági előrejelzések frissítése volt.
Csütörtökön közzétett jelentésükben a Valutaalap szakértői 6 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiányt vetítettek előre a következő évekre, elsősorban az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata miatt.
– szögezték le. Hozzátették, Románia adóbevételei jelentősen elmaradnak más hasonló országokétól, és túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartsák az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatásokat.
Az IMF a jövedelemadó reformját javasolta a még érvényben levő szja-mentességek megszüntetésével, a mikrovállalkozások esetében megszabott küszöbérték csökkentésével és „esetleg” a progresszív adózás bevezetésével. Egy másik lehetőségként az áfabevételek növelését vetették fel a szakértők, egyebek mellett bizonyos termékek áfakedvezményének az eltörlésével. A pénzintézet szakértői javasolják továbbá az úgynevezett karbonadó bevezetését a közlekedési és az építőipari ágazatban, valamint a fosszilis üzemanyagok jövedéki adójának megemelését.
Az infláció 2025 végére fokozatosan visszaérkezhet a jegybanki céltartományba, a két számjegyű béremelések azonban megakadályozhatják a normalizálódását – figyelmeztettek. „Ebben a helyzetben szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az infláció egyértelműen csökkenő pályára áll” – szögezték le.
Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
A megbeszélésen jelen volt Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Radu Oprea gazdasági miniszter és Adrian Câciu európai projekekért felelős tárcavezető.
„A kormány támogatja a belföldi és az európai alapokból finanszírozott masszív beruházásokat, az adócsalás felszámolását az adóhatóság digitalizálásán keresztül, illetve a közszféra reformját, mert ezek a makrogazdasági stabilitást fenntartó és a költségvetési hiányt csökkentő megoldások” – hangsúlyozta a megbeszélésen a kormány közleménye szerint. Úgy fogalmazott: a 2023 végén elhatározott és az év elejétől kezdődően végrehajtott költségvetési reformintézkedések és az adócsalás elleni küzdelem digitális megoldásai a következő hónapokban éreztetik hatásukat.
– mondta a miniszterelnök a találkozón.
A közlemény szerint az IMF szakértői többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tavalyi intézkedései hozzájárultak a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, valamint a költségvetési hiány és az infláció leszorításához a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb szintre. Az IMF küldöttsége megjegyezte: a közvetlen befektetéseknek pozitív hatása van a román gazdaságra, és rámutatott, hogy a belföldi fogyasztás növekedése idén gazdasági növekedést idézhet elő. Mindkét fél egyetértett abban, hogy középtávon a kormány számára továbbra is a deficit ellenőrzés alatt tartása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá közleményében a Ciolacu-kabinet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!