Túlélésre játszanak. A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások megtartanák alkalmazottaikat, sokan kihasználják az állami támogatást
Fotó: Jakab Mónika
A járvány miatt térdre kényszerült turizmusban is „körömszakadtáig” kell tartani a jó alkalmazottat – vallják egybehangzóan az ágazatban érdekeltek, legyen szó vállalkozókról, a dolgozók képviselőiről vagy az idegenforgalomból élő települések vezetőiről. Egyelőre a legtöbben tartják is magukat ehhez, kihasználják a bukaresti kormány által biztosított támogatásokat, és reménykednek abban, hogy mielőbb újraindulhat a turizmus.
2021. február 06., 15:342021. február 06., 15:34
Akárcsak más ágazatokban, a koronavírus-járvány által leginkább sújtott turizmusban sem jellemző egyelőre a nagyszámú elbocsátás. A vállalkozók a kormánytámogatásokat kihasználva igyekeznek megtartani alkalmazottaikat, hiszen a reménybeli újrainduláskor annak lesz esélye a talpra állásra, aki képzett személyzettel minőségi szolgáltatást tud nyújtani. Negatív példa ugyanakkor a kovásznai Fenyő Szálló, az ortodox püspökség által működtetett létesítményben ugyanis csak az őrző-védő munkatársakat tartották meg, bár korábban több mint nyolcvan alkalmazottat foglalkoztattak.
Elhibázottnak döntésnek tartja az elbocsátást Vasile Neagovici, a gyógyszállókban dolgozók érdekeit is képviselő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Lapunknak kifejtette, az elbocsátás az ágazatban annak a jele, hogy a munkaadók nem vállalnak társadalmi felelősséget. Hozzátette, ez a hozzáállás nem általános,
Romániában ugyanis még mindig nincs elegendő számú képzett, tapasztalt munkaerő, holott ez az egyik fontos feltétele a minőségi turizmusnak.
A szakszervezeti vezető tapasztalatai szerint a cégek többsége kihasználja a kormánytámogatásokat, csökkentett munkaidőben foglalkoztatja az alkalmazottait, vagy élnek a kényszerszabadság lehetőségével. „Ez egy életképes megoldás, hiszen bár a munkavállalók bevételei így is jelentős mértékben csökkennek, legalább nem maradnak munka nélkül, nem fosztják meg őket a megélhetéshez szükséges minimális bevételtől, mert ezek a jövedelmek mégis nagyobbak, mint a munkanélküliségi segély, amit az elbocsátott személyek kaphatnak” – fogalmazta meg Neagovici. Hozzátette:
„Ki kell bírni, amíg lazítások lesznek, reménykedve abban, hogy ezek már a tavasszal bekövetkeznek” – mondta a szakszervezeti vezető. Arra is kitért, a kovásznai Fenyő Szállót működtető ortodox püspökség nem egyeztetett a szakszervezettel, mielőtt az elbocsátásokról döntött. Utólag próbáltak tárgyalni, javasolták, hogy használják ki a kormánytámogatásokat, és tartsák meg az alkalmazottakat, de nem jártak sikerrel, a munkaadó arra hivatkozott, hogy a visszaesett forgalom miatt nem tudja fenntartani a munkahelyeket.
Megállt az élet Kovásznán. A turizmus a mielőbbi újrakezdésre vár az üdülővárosban
Fotó: Facebook/Covasna
Jönnek haza külföldről a szakemberek
Az okos vállalkozó „körömszakadtáig” ragaszkodik a jó alkalmazottakhoz, megpróbálja úgy átvészelni ezt a helyzetet, hogy megtartja őket a cégnél – vallja hasonlóképpen László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint megkeresésünkre kifejtette, saját cégénél is rövidített munkaidővel foglalkoztatja a munkatársait, emellett minden támogatást igénybe vesz, hogy biztosítsa a teljes bérüket.
– részletezte a turisztikai vállalkozó.
Jelenleg azt tapasztalják, hogy a járvány hatására a migráció valamilyen szinten megfordult, sokan térnek haza külföldről, hiszen például Angliában bezártak a szállodák, de Magyarországon is kevés maradt nyitva. Pincérek, recepciósok térnek haza, itthon keresik a boldogulást, ezt a lehetőséget a munkaadóknak sem szabad elszalasztani. László Endre rámutatott, a turizmusban nem minden vállalkozó használja ki a támogatásokat, erre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, a klaszter is erre ösztönzi, ebben segíti őket.
Fotó: Haáz Vince
Bizakodás a megcsappant forgalom ellenére
A járvány miatt érezhetően megcsappant a Kovásznára érkező turisták és a vendégéjszakák száma – szögezte le lapunknak Gyerő József, a fürdőváros polgármestere. Hozzátette, a székelyföldi fürdővárosban évek óta a szezonalitás jellemző, amikor nincsenek nyugdíjpénztár által biztosított kedvezményes gyógykezelési jegyek, visszaesik a forgalom.
Kovásznán egyébként a szociális turisztikai jelleg az utóbbi években valamelyest enyhült a négycsillagos szállodák megépülésével, de még mindig nagymértékben kiszolgáltatottak az állami támogatással érkező vendégeknek.
A polgármester kérdésünkre elmondta, a foglalkoztatottság pontos alakulására még nincs rálátása. Minden év elején kérnek beszámolót a szállásadóktól, hiszen alkalmazniuk kell az idegenforgalmi illeték kivetéséről szóló helyi tanácshatározatot. A kérdőíveket, melyben az alkalmazottak számára is rákérdeztek, február végén kapják vissza a vállalkozóktól, akkor látnak pontos képet. A visszajelzések alapján azonban az körvonalazódik, hogy a többség próbálja megtartani az alkalmazottait rövidített munkaidőben vagy műszaki munkanélküliségen.
– részletezte a polgármester. Hozzátette, a többi munkakörben is igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, hiszen energiát fektettek abba, hogy betanítsák őket, és ha most elmennek külföldre mezőgazdasági munkára, nincs garancia arra, hogy visszatérnek.
Fotó: Haáz Vince
A Fenyő Szállóban a tömeges elbocsátás „fájdalmas ellenpélda”, hiszen családok megélhetését nehezíti, ugyanakkor a település számára is veszteség minden megszűnő munkahely, hiszen a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek jelentik az egyik legnagyobb bevételi forrást.
Gyerő József abban bízik, ha beindul a szezon, biztonságban lesznek a munkahelyek. „Azok a betegségek, amelyekre Kovászna a gyógyír, a járványban nem tűntek el, abban reménykedem, hogy hamarosan visszaállunk a turizmus zuhanása előtti szintre” – fogalmazott Gyerő József. Jelezte egyúttal, az önkormányzat 50 százalékos ingatlanadó-kedvezménnyel, a korcsolya- és sípálya működtetésével próbálja segíteni az ágazatban vállalkozókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!