Pozitív hozadékai is vannak a válságnak

A szakember Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara diákjainak tartott előadást. Mint részletezte, Magyarországon például az volt a jellemző, hogy az olyan jól ismert cégek részvényeinek az ára, mint a MOL és az OTP, annyira alacsony lett, hogy a magánbefektetők is megjelentek a piacon, akik később jelentős nyereséggel tudtak túladni a részvényeken. A gazdasági szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a vállalatok azért is ódzkodtak korábban a részvénykibocsátástól, mert az rendkívül komplex folyamat, és teljes átláthatóságot kér a cégektől, ugyanakkor elmondta: a közeljövőben teljesen átalakul az európai kereskedelem, mivel megnő a befektetési termékek száma, és az Európai Unión belül a magánberuházók számára is reális alternatívát jelent majd a külföldi részvények, kötvények és más értékpapírok vásárlása, míg jelenleg külföldön befektetni költségesebb és kevesebb az információ.

Mohai arról is beszélt, hogy Magyarország és Románia is az úgynevezett feltörekvő piacok közé tartozik, egyre nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése, ami pedig rendkívül előnyös lehet a két ország számára. „Alapszabály, hogy tőke mindig van. Mi persze azt szeretnénk, ha a hazai befektetők itthon fektetnének be” – nyilatkozta lapunknak Mohai György.

Az igazgató a Budapesti Értéktőzsdét bemutató előadásában többek közt elmondta: Magyarországon a tőzsdét az utóbbi húsz évben nem arra használták, amire való, azaz, hogy azok a cégek, amelyeknek tőkére van szükségük, pluszpénzt nyerjenek a befektetőktől. Az előadásban többek közt elhangzott, Magyarországon és Romániában az állami vállalatok privatizációjakor elsősorban stratégiai befektetőknek adták el a cégeket, akik a tulajdonjog mellett a vállalatok menedzsmentjét is átvették. Mohai kiemelte: fontos, hogy az emberek tudják, a tőkepiac alternatíva a banki szolgáltatásokra.
A Budapesti Értéktőzsde igazgatója ugyanakkor elmondta, a budapesti tőzsdén viszonylag kevés cég bocsátott ki részvényeket, ez évente egy-két részvénykibocsátást jelent, igaz, tavaly 6 cég jegyeztette be magát a tőzsdén, idén pedig további 5-6 vállalatot várnak.  Mohai előadásából kiderült: egy tőzsdepiac nagysága azon múlik, hogy az ország bruttó nemzeti termékéhez (GDP) viszonyítva mennyi pénz forog a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsde összértéke 63 millió euró, ez a GDP 22 százaléka, míg válság előtt ez a mutató 35 százalékos volt. Viszonyításképpen az Amerikai Egyesült Államokban a tőzsde forgalma eléri a GDP 120 százalékát is.