Potápi Árpád János (archív felvétel)
Fotó: Haáz Vince
Határon túli közösségeink nem gyengültek meg a koronavírus-járvány alatt, hanem sok esetben megerősödtek, ezt szolgálták az idei Nemzeti Újrakezdés Program támogatásai – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten.
2021. október 14., 13:432021. október 14., 13:43
Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottságának ülésén erről a nemzetpolitika 2018 és 2022-es célrendszerét ismertető előadásában beszélt.
Az államtitkár közölte: 2021-ben mintegy 2 milliárd forintos (mintegy 27 550 000 lejes) forrással támogatták a határon túli magyar szervezetek működését, fejlesztéseit, eszközbeszerzését, valamint a járványhelyzet enyhülésével, programjaik, rendezvényeik megvalósítását a Nemzeti Újrakezdés Program pályázatain.
Az elsővel kapcsolatban az anyanyelvi nevelés-oktatás fontosságát hangsúlyozta, részletesen ismertetve a nemzetpolitikai államtitkárság támogató programjait, pályázatait. Köztük csaknem 900 Kárpát-medencei bölcsőde és óvoda fejlesztését, 50 magyar középiskola, kollégium és szakkollégium, továbbá nyolc felsőfokú oktatási intézmény működéséhez biztosított támogatást.
A kormánypárti politikus egyúttal méltatta a Határtalanul program eredményeit, amely eddig csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé. Szólt a sporttámogatások fontosságáról is, kiemelve, céljuk, hogy a határon túli magyar intézményekben – az anyaországhoz hasonlóan – bevezessék a mindennapos testnevelést.
majd célként határozta meg, hogy a Kárpát-medencét gazdaságilag is egy egységgé tegyék. Az aktuális ügyekre térve az államtitkár üdvözölte, hogy a romániai önkormányzati és parlamenti választások után az erdélyi magyarság jelentősen megerősödött helyi önkormányzati, megyei önkormányzati és országos szinten is.
Úgy folytatta: a felvidéki magyarság az elmúlt egy évben az egység megteremtésén dolgozott azért, hogy újra be tudjon kerülni a szlovák törvényhozásba. Szerbiára térve úgy értékelt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) minden választás után olyan törtélelmi sikereket ért el, amely az összes többi határon túli magyar régiónak is példaként szolgálhat.
– tette hozzá. Potápi Árpád János szavai szerint Horvátországban és a Muravidéken is történelmi sikereket ér el a magyarság az összefogásnak köszönhetően, majd példaként említette, hogy a horvát kormány is jelentős támogatásokat ad az ottani magyaroknak és „számít rájuk” a politikai rendszerében.
Az ülés elnöke, Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára bevezetőjében a magyar külpolitika céljairól szólva a többi között azt hangoztatta, hogy Magyarország nem fogja magára hagyni a határon túli magyarokat. Hozzátette:
Vargha Tamás közölte: Magyarország érdeke a stabil és fejlődő Ukrajna, majd továbbra is prioritásnak nevezte a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, egyúttal reményének adott hangot, hogy az ország folytatja a megkezdett reformokat és Ukrajna tiszteltben fogja tartani az ottani nemzetiségek jogait. Részletesen ismertette a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeit, amelyek – mint rámutatott – minden külhoni magyarlakta településen érzékelhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!