Potápi Árpád János (archív felvétel)
Fotó: Haáz Vince
Határon túli közösségeink nem gyengültek meg a koronavírus-járvány alatt, hanem sok esetben megerősödtek, ezt szolgálták az idei Nemzeti Újrakezdés Program támogatásai – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten.
2021. október 14., 13:432021. október 14., 13:43
Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottságának ülésén erről a nemzetpolitika 2018 és 2022-es célrendszerét ismertető előadásában beszélt.
Az államtitkár közölte: 2021-ben mintegy 2 milliárd forintos (mintegy 27 550 000 lejes) forrással támogatták a határon túli magyar szervezetek működését, fejlesztéseit, eszközbeszerzését, valamint a járványhelyzet enyhülésével, programjaik, rendezvényeik megvalósítását a Nemzeti Újrakezdés Program pályázatain.
Az elsővel kapcsolatban az anyanyelvi nevelés-oktatás fontosságát hangsúlyozta, részletesen ismertetve a nemzetpolitikai államtitkárság támogató programjait, pályázatait. Köztük csaknem 900 Kárpát-medencei bölcsőde és óvoda fejlesztését, 50 magyar középiskola, kollégium és szakkollégium, továbbá nyolc felsőfokú oktatási intézmény működéséhez biztosított támogatást.
A kormánypárti politikus egyúttal méltatta a Határtalanul program eredményeit, amely eddig csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé. Szólt a sporttámogatások fontosságáról is, kiemelve, céljuk, hogy a határon túli magyar intézményekben – az anyaországhoz hasonlóan – bevezessék a mindennapos testnevelést.
majd célként határozta meg, hogy a Kárpát-medencét gazdaságilag is egy egységgé tegyék. Az aktuális ügyekre térve az államtitkár üdvözölte, hogy a romániai önkormányzati és parlamenti választások után az erdélyi magyarság jelentősen megerősödött helyi önkormányzati, megyei önkormányzati és országos szinten is.
Úgy folytatta: a felvidéki magyarság az elmúlt egy évben az egység megteremtésén dolgozott azért, hogy újra be tudjon kerülni a szlovák törvényhozásba. Szerbiára térve úgy értékelt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) minden választás után olyan törtélelmi sikereket ért el, amely az összes többi határon túli magyar régiónak is példaként szolgálhat.
– tette hozzá. Potápi Árpád János szavai szerint Horvátországban és a Muravidéken is történelmi sikereket ér el a magyarság az összefogásnak köszönhetően, majd példaként említette, hogy a horvát kormány is jelentős támogatásokat ad az ottani magyaroknak és „számít rájuk” a politikai rendszerében.
Az ülés elnöke, Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára bevezetőjében a magyar külpolitika céljairól szólva a többi között azt hangoztatta, hogy Magyarország nem fogja magára hagyni a határon túli magyarokat. Hozzátette:
Vargha Tamás közölte: Magyarország érdeke a stabil és fejlődő Ukrajna, majd továbbra is prioritásnak nevezte a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, egyúttal reményének adott hangot, hogy az ország folytatja a megkezdett reformokat és Ukrajna tiszteltben fogja tartani az ottani nemzetiségek jogait. Részletesen ismertette a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeit, amelyek – mint rámutatott – minden külhoni magyarlakta településen érzékelhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!