
2012. május 03., 14:552012. május 03., 14:55
Ponta ezzel ellentmondott azoknak a korábbi nyilatkozatoknak, amelyek szerint van elkülönített pénz a közalkalmazotti fizetések emelésére.
Mint arról tájékoztattunk, Bogdan Drăgoi leköszönő pénzügyminiszter a múlt héten kijelentette: a pénzügyminisztériumnál létezik egy 5 milliárd eurós tartalék, ezenkívül megvannak az előfeltételei, hogy Románia további egymilliárd eurót kapjon a Valutaalaptól és a Világbanktól a tartalékalap kiegészítésére.
Hasonlóan nyilatkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, leköszönő kulturális miniszter is, aki vasárnap, Déván elmondta: a pénzügyminisztérium rendelkezik egy közel 5 milliárd eurós tartalékkal, amelyet a Boc-, illetve Ungureanu-kormány a közalkalmazottak bérnövelésére különített el, és amely lehetővé teszi a bérek 16 százalékos növelését.
Victor Ponta csütörtökön azt mondta: Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt elkezdte „átnézni a papírokat és a költségvetéseket”, ezekből pedig egyértelműen kiderül, hogy az előző két kormány „soha sehol” nem különített el pénzt erre a célra.
Ehelyett mint a Boc-, mind pedig az Ungureanu-kabinet politikai alapon utalt ki összegeket a kormány tartalékalapjából a Demokrata Liberális Párt (PDL) helyi kiskirályainak – tette hozzá a kijelölt miniszterelnök.
A miniszterelnök-helyettesi tisztségre is jelölt Georgescu a programját ismertetve arról beszélt, hogy a Victor Ponta vezette kabinet megoldást akar találni a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelésére. Éppen ezért Georgescu azt tervezi, hogy az új kabinet majd újratárgyalja az államháztartási hiánycélt Románia nemzetközi hitelezőivel, úgy hogy az ne haladja meg a 3 százalékot.
Mint ismeretes, a kormány korábban 1,9 százalékban állapította meg az idei hiánycélt. Georgescu most azt mondja, hogy az új kormány is tiszteletben tartja a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségeket, és „szigorúan betartja majd az államháztartási hiánycélt, amelyben az új kormány meg fog állapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)”. Hangsúlyozta, hogy az újratárgyalt deficit sem fogja meghaladni a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékát.
Victor Ponta később már arról beszélt, hogy az IMF-fel a vonatkozó szándéknyilatkozatot várhatóan vasárnap estig véglegesítik, s azt követően derül majd ki, hogy honnan irányoznak át pénzt a bérek és nyugdíjak emelésére. A kijelölt miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: erre a lépésre mindenképp sor kerül.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.