2013. március 11., 13:272013. március 11., 13:27
Ponta úgy fogalmazott: minden bizonnyal ennek nyomán a közeljövőben csökkentik a „fölösleges személyzet” számát. „Nehezen tudom elhinni, hogy valóban szükség van minden jelenlegi minisztériumi alkalmazottra. Tudni kell, hogy 2010-ben és 2011-ben rengeteg személyt vettek fel a központi állami intézményekhez, miközben több tízezer egészségügyi és rendőrségi alkalmazottat bocsátottak el” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő ezért az érintett hatóságok bérköltségeinek 15 százalékos csökkentését javasolta. Rámutatott: ez nem fizetéscsökkentést, hanem létszámleépítést jelent. Ponta hangsúlyozta, sem az egészségügyi, sem a tanügyi intézményeknél nem kell elbocsátásoktól tartani, a tervezett költségcsökkentés kizárólag a minisztériumokra és más központi hatóságokra, illetve ezek helyi irodáira, ügynökségeire vonatkozik. „Nagyon sok pénzt költünk külföldi kiszállásokra, egyéb fölösleges kiadásokra. A nélkülözhető minisztériumi személyzet helyett a rendőrségnél vagy a kórházakban kellene több személyt alkalmazni” – vélekedett a miniszterelnök.
Hivatalos források már csütörtökön úgy nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek, hogy a kormányfő 15 százalékkal csökkentené a minisztériumok bérköltségét, erről pedig már a kabinet legutóbbi, szerdai ülésén is szó volt. A közszférában egyébként jelenleg mintegy 1,2 millió alkalmazott dolgozik, a 2013-as állami költségvetés pedig erre az évre 46,2 milliárd lejt ír elő bérköltségre. A 15 százalékos lefaragás 12,5 milliárd lejjel csökkentené a közalkalmazottakra költendő összeget. Ponta kezdeményezésére a tavalyi év végén megalakult egy bizottság, amelynek intézkedéseket kell javasolnia annak érdekében, hogy a közszférában hatékonyabb legyen az alkalmazottak munkája. A Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes által vezetett bizottságnak ugyanakkor a közigazgatási intézményekben szükséges személyzeti létszámot is ellenőriznie kellett, illetve meg kell állapítania, hogy az elvégzendő feladatokhoz hány beosztottra van szükség. A testületben helyet kaptak a pénzügyi, munkaügyi, igazságügyi, valamint az európai uniós alapokért felelős tárcák képviselői.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.