
2013. január 11., 05:452013. január 11., 05:45
A kormányfő elmondta, azért adták meg euróban a sarokszámokat, mert az ország az elkövetkező években szeretne az eurózónához csatlakozni.
A kormányfő közölte: az állam idei tervezett bevételei 46 milliárd euróra rúgnak, míg a kiadások 49 milliárdra, vagyis a költségvetési hiány 3 milliárd eurós lesz, ami egy főre levetítve 150 euróval növeli az eladósodottság mértékét. A deficitet mind belső, mind külső forrásokból fedezik, a kormány szándékai szerint a piacokról.
A kormányfő elmondta: az ország adóssága összesen 51 milliárd euró, vagyis a GDP 37 százaléka, ami egy főre levetítve 2500 euró. Ez az arány ugyanakkor kedvezőnek számít az Európai Unióban. Az IMF-fel szembeni adósságból idén a kormánynak 1,2 milliárd eurót kell törleszteni. A közalkalmazotti bérekre 10,2, nyugdíjakra 11,1, befektetésekre pedig 7,8 milliárd eurót szán a kormány. A beruházások finanszírozására ugyanakkor európai uniós forrásokat is fel kívánnak használni.
Ponta elmondta, jelenleg több mint ötezer elkezdett projektet tartanak számon, így a beruházások esetében prioritáslistát kell felállítani. Az állami intézmények működésére az állam 7,6 milliárd eurót szán, szociális kiadásokra 4,4 milliárd eurót, a felvett hitelek kamataira 2,5 milliárd eurót, szubvenciókra pedig 1,1 milliárdot költ majd. Egyéb költségekre mintegy 2 milliárd eurót szánnak. A társadalombiztosításra 16,5, az egészségügyre 6,2 milliárdot tervez költeni a kabinet, közlekedési beruházásokra 4,9, oktatásra és kutatásra 4,4, mezőgazdaságra 3,8 milliárdot, rendvédelemre 2,7, a közigazgatásra 2 milliárdot, védelemre és környezetvédelemre 1-1 milliárd eurót.
Az ország gazdasági helyzete kapcsán egyébként Ponta megjegyezte, a 2008 és 2012 közötti megszorító intézkedések és hitelfelvételek szükségesek voltak, mivel az ország már nem jutott hitelhez a piacokról. Leszögezte, a kormány nem bocsátkozhat a lehetőségein túli költekezésbe, csökkentenie kell e költségvetési hiányt és a befektetések hatékonyságát.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.