2011. június 02., 09:162011. június 02., 09:16
A közlemény idézi Seres Bélát, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnerét, aki elmondta, az index központi mutatója a tavaly októberi 114-es értékéhez képest öt ponttal, 119-re emelkedett. A hat ország cégvezetői körében végzett kutatás szerint országonként eltérő ütemben növekszik az üzleti bizalom: s régió legoptimistább országa továbbra is Lengyelország. Itt a cégvezetők 91 százalékának pozitívak a várakozásai vállalatuk pénzügyi kilátásai tekintetében, míg a legutóbbi felméréskor még csak 80 százalékuk nyilatkozott így. A lengyelek mellett a szlovák cégvezetők is egyre optimistábbak, 84 százalékuk szerint a következő 6 hónapban országuk gazdasági kilátásai javulni fognak. A közlemény szerint a legutóbbi felméréskor 71 százalékuk gondolta így, ám a fejlődés az első DBSI-felmérés 23 százalékához képest igazán szembetűnő.
A Deloitte felmérése szerint bár a régióban Magyarország továbbra sem tartozik a legoptimistább országok közé, a magyar cégvezetők várakozásaira az óvatosan javuló optimizmus jellemző. A válaszadók több mint fele, 57 százaléka számít arra, hogy az ország gazdasági helyzete a következő hat hónapban javulni fog, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 40 százalékos, a fél évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 13 százalékos növekedés. Az árbevétellel kapcsolatos várakozásokat tekintve is érezhető némi optimizmus a magyarországi cégvezetők körében, a tavalyi évhez képest többen, a cégek immár közel kétharmada számít árbevétel-növekedésre a következő 12 hónap során, de új termékek, szolgáltatások bevezetését is többen tervezik, mint a tavalyi felmérés idején.
Az egyes országok cégvezetőinek beruházási hajlandósága igen vegyes képet mutat: az exportra termelő, erős gyártóiparral rendelkező országok kilátásait befolyásolja a Németországba irányuló export növekedése is, amit a német gazdaság fokozatos újjáéledése is segít. A cseh és lengyel vállalatok beruházási kedve például sokkal nagyobb a román vagy magyar társaikénál. A magyar vállalatok a beruházási kedvet tekintve ugyan továbbra is a sereghajtók közé tartoznak a régióban, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest számottevő a fejlődés: a megkérdezett cégvezetők között az idén 17 százalékkal többen valószínűsítették, hogy a következő 12 hónap során beruházást, például eszközbeszerzést hajtanak majd végre.
Ugyanakkor több más kérdéssel kapcsolatban még érezhetőek a negatív kilátások a régióban. Míg az általános foglalkoztatási kilátások sokkal optimistábbak lettek Közép-Európában, a romániai és magyarországi cégvezetők a korábbi felméréshez képest pesszimistábban vélekedtek erről.
Magyarországon a tavaly áprilisi 16 százalékhoz képest az idén a vezetők 30 százaléka nem zárta ki, hogy leépítést kell végrehajtania, s mindössze a válaszadók 23 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A következő 12 hónap foglalkoztatásával kapcsolatban a romániai cégvezetők a legpesszimistábbak, a válaszadók 32 százaléka szerint szűkülni fog a foglalkoztatás.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!