2011. június 02., 09:162011. június 02., 09:16
A közlemény idézi Seres Bélát, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnerét, aki elmondta, az index központi mutatója a tavaly októberi 114-es értékéhez képest öt ponttal, 119-re emelkedett. A hat ország cégvezetői körében végzett kutatás szerint országonként eltérő ütemben növekszik az üzleti bizalom: s régió legoptimistább országa továbbra is Lengyelország. Itt a cégvezetők 91 százalékának pozitívak a várakozásai vállalatuk pénzügyi kilátásai tekintetében, míg a legutóbbi felméréskor még csak 80 százalékuk nyilatkozott így. A lengyelek mellett a szlovák cégvezetők is egyre optimistábbak, 84 százalékuk szerint a következő 6 hónapban országuk gazdasági kilátásai javulni fognak. A közlemény szerint a legutóbbi felméréskor 71 százalékuk gondolta így, ám a fejlődés az első DBSI-felmérés 23 százalékához képest igazán szembetűnő.
A Deloitte felmérése szerint bár a régióban Magyarország továbbra sem tartozik a legoptimistább országok közé, a magyar cégvezetők várakozásaira az óvatosan javuló optimizmus jellemző. A válaszadók több mint fele, 57 százaléka számít arra, hogy az ország gazdasági helyzete a következő hat hónapban javulni fog, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 40 százalékos, a fél évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 13 százalékos növekedés. Az árbevétellel kapcsolatos várakozásokat tekintve is érezhető némi optimizmus a magyarországi cégvezetők körében, a tavalyi évhez képest többen, a cégek immár közel kétharmada számít árbevétel-növekedésre a következő 12 hónap során, de új termékek, szolgáltatások bevezetését is többen tervezik, mint a tavalyi felmérés idején.
Az egyes országok cégvezetőinek beruházási hajlandósága igen vegyes képet mutat: az exportra termelő, erős gyártóiparral rendelkező országok kilátásait befolyásolja a Németországba irányuló export növekedése is, amit a német gazdaság fokozatos újjáéledése is segít. A cseh és lengyel vállalatok beruházási kedve például sokkal nagyobb a román vagy magyar társaikénál. A magyar vállalatok a beruházási kedvet tekintve ugyan továbbra is a sereghajtók közé tartoznak a régióban, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest számottevő a fejlődés: a megkérdezett cégvezetők között az idén 17 százalékkal többen valószínűsítették, hogy a következő 12 hónap során beruházást, például eszközbeszerzést hajtanak majd végre.
Ugyanakkor több más kérdéssel kapcsolatban még érezhetőek a negatív kilátások a régióban. Míg az általános foglalkoztatási kilátások sokkal optimistábbak lettek Közép-Európában, a romániai és magyarországi cégvezetők a korábbi felméréshez képest pesszimistábban vélekedtek erről.
Magyarországon a tavaly áprilisi 16 százalékhoz képest az idén a vezetők 30 százaléka nem zárta ki, hogy leépítést kell végrehajtania, s mindössze a válaszadók 23 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A következő 12 hónap foglalkoztatásával kapcsolatban a romániai cégvezetők a legpesszimistábbak, a válaszadók 32 százaléka szerint szűkülni fog a foglalkoztatás.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!