Fotó: Agerpres
2009. augusztus 31., 08:502009. augusztus 31., 08:50
Készek beperelni a román államot a közalkalmazottak, akiket a kormány tíznapos kényszerszabadságra akar a következő időszakban küldeni. Minderről a hét végén nyilatkozott Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés elnöke, azt követően, hogy a kormány szombati ülése után Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte, minden minisztérium maga dönti el, hogy a törvényes előírások betartása mellett milyen eljárást szab meg a fizetés nélküli szabadnapok esetében. Pogea az állami alkalmazottak megértését kérte az ideiglenes intézkedéssel szemben.
Mint hangsúlyozta, a kényszerszabadságot, mint az állami büdzsének megtakarítást jelentő intézkedést, belefoglalták a kormány által szombaton elfogadott költségvetés-kiigazítás rendeletébe. A törvénytervezet értelmében a kormány elrendeli, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között vagy küldjék 10 napos fizetés nélküli szabadságra valamennyi alkalmazottat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentsék a munkaidőt. Eme intézkedések révén a köztisztviselők fizetése havi 15,5 százalékkal fog csökkenni. A hatóságoknak és közintézményeknek azonban kötelességük úgy megszervezni a tevékenységüket, hogy a közérdekű szolgáltatásokban ne támadjon fennakadás. A jogszabálytervezet értelmében a szabadnapok nem hatnak ki az éves pihenőszabadságra, és ezeken a napokon az alkalmazott minden más, törvény adta jogát élvezheti.
A szakszervezetek azonban első perctől ellenezték a kormány intézkedését. Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret elnöke szombaton ismételten leszögezte, a közalkalmazottak nem fognak önként tíznapos, fizetés nélküli szabadságra menni. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter tudja, hogy semmiféle törvényes lehetőség nincs arra, hogy az állami költségvetésből fizetett alkalmazottakat kényszerszabadságra küldjék.
„Nehéz elhinnem, hogy az alkalmazottak önként fizetés nélküli szabadságra mennek, és úgy vélem, hogy be fogják perelni az államot” – szögezte le Isvoranu. A Spiru Haret szakszervezeti tömb vezetője ugyanakkor arra is kitért, hogy a tanügyben rendhagyó a helyzet: nem lehet szabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel a tanulók oktatók nélkül maradnának. „A fizetés nélküli szabadság kihat a rendszer stabilitására” – tette hozzá a szakszervezeti vezető, aki szerint a kormány „nagyon keveset takarít meg” azzal, ha ezt az intézkedést gyakorlatba ülteti.
Hogy példát statuáljanak, a Boc-kormány tagjai a szombati kormányülésen aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben saját felelősségükre vállalják, hogy az év végéig lemondanak nettó havi bérük 20 százalékáról, közölte Ioana Muntean kormányszóvivő. Ezzel összesen mintegy 95 ezer lejjel több pénz marad az államkasszában. A kormányfő és a miniszterelnök-helyettes havonta 1200 lejről mond le, a miniszterek pedig mintegy 1100 lejről. A megtakarított összegeket az állami büdzsébe irányítják. Amint arról beszámoltunk, Emil Boc kormányfő júliusban jelentette be, hogy a költségmegtakarítások érdekében azt javasolja a minisztereknek, 2009. augusztus és december között mondjanak le nettó fizetésük 20 százalékáról, hangsúlyozva, ő is hasonlóan cselekszik.
A kabinet egyébként tegnap elfogadta a szakszervezetek azon javaslatát, amelynek értelmében a legkisebb és a legnagyobb közalkalmazotti bérek közötti különbség 1 a 15-höz helyett 1 a 12-höz lesz, ezzel akarják elejét venni, hogy egyes közalkalmazottaknak kirívóan magas legyen a bére. A kormány elfogadta szombaton az idei második költségvetés-kiigazítást is, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett abba, hogy az eredeti, márciusban becsült 4,6 százalékról 7,3 százalékra nőjön Románia költségvetési hiánya.
Az államháztartási hiánycél növelésére azért van szükség, mivel a büdzsé bevételei 17,4 milliárd lejjel, azaz a GDP 3,5 százalékával csökkennek az eredeti tervhez képest, miután például a hozzáadott értékadóból befolyó összegek 4 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak a vártnál, a társadalombiztosításokból származó összegek pedig mintegy 5 milliárd lejjel. A költségvetés-kiigazítás nyomán a bevételek a GDP 31,6 százalékára (157,2 milliárd lej) rúgnak, míg a kiadások elérik a bruttó hazai össztermék 38,9 százalékát (193,7 milliárd lej). A GDP-t 497,3 milliárd lejre becsülik.
Az idei éves infláció szintjét 4,3 százalékon állapították meg. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter rámutatott, a költségvetés kiigazítása nélkül az államháztartás hiánya meghaladta volna a 8 százalékot. A kormány áprilisban fogadta el az idei év első költségvetés-kiigazítását, miután megkötötte a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok