Fotó: Agerpres
2009. augusztus 31., 08:502009. augusztus 31., 08:50
Készek beperelni a román államot a közalkalmazottak, akiket a kormány tíznapos kényszerszabadságra akar a következő időszakban küldeni. Minderről a hét végén nyilatkozott Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés elnöke, azt követően, hogy a kormány szombati ülése után Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte, minden minisztérium maga dönti el, hogy a törvényes előírások betartása mellett milyen eljárást szab meg a fizetés nélküli szabadnapok esetében. Pogea az állami alkalmazottak megértését kérte az ideiglenes intézkedéssel szemben.
Mint hangsúlyozta, a kényszerszabadságot, mint az állami büdzsének megtakarítást jelentő intézkedést, belefoglalták a kormány által szombaton elfogadott költségvetés-kiigazítás rendeletébe. A törvénytervezet értelmében a kormány elrendeli, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között vagy küldjék 10 napos fizetés nélküli szabadságra valamennyi alkalmazottat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentsék a munkaidőt. Eme intézkedések révén a köztisztviselők fizetése havi 15,5 százalékkal fog csökkenni. A hatóságoknak és közintézményeknek azonban kötelességük úgy megszervezni a tevékenységüket, hogy a közérdekű szolgáltatásokban ne támadjon fennakadás. A jogszabálytervezet értelmében a szabadnapok nem hatnak ki az éves pihenőszabadságra, és ezeken a napokon az alkalmazott minden más, törvény adta jogát élvezheti.
A szakszervezetek azonban első perctől ellenezték a kormány intézkedését. Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret elnöke szombaton ismételten leszögezte, a közalkalmazottak nem fognak önként tíznapos, fizetés nélküli szabadságra menni. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter tudja, hogy semmiféle törvényes lehetőség nincs arra, hogy az állami költségvetésből fizetett alkalmazottakat kényszerszabadságra küldjék.
„Nehéz elhinnem, hogy az alkalmazottak önként fizetés nélküli szabadságra mennek, és úgy vélem, hogy be fogják perelni az államot” – szögezte le Isvoranu. A Spiru Haret szakszervezeti tömb vezetője ugyanakkor arra is kitért, hogy a tanügyben rendhagyó a helyzet: nem lehet szabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel a tanulók oktatók nélkül maradnának. „A fizetés nélküli szabadság kihat a rendszer stabilitására” – tette hozzá a szakszervezeti vezető, aki szerint a kormány „nagyon keveset takarít meg” azzal, ha ezt az intézkedést gyakorlatba ülteti.
Hogy példát statuáljanak, a Boc-kormány tagjai a szombati kormányülésen aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben saját felelősségükre vállalják, hogy az év végéig lemondanak nettó havi bérük 20 százalékáról, közölte Ioana Muntean kormányszóvivő. Ezzel összesen mintegy 95 ezer lejjel több pénz marad az államkasszában. A kormányfő és a miniszterelnök-helyettes havonta 1200 lejről mond le, a miniszterek pedig mintegy 1100 lejről. A megtakarított összegeket az állami büdzsébe irányítják. Amint arról beszámoltunk, Emil Boc kormányfő júliusban jelentette be, hogy a költségmegtakarítások érdekében azt javasolja a minisztereknek, 2009. augusztus és december között mondjanak le nettó fizetésük 20 százalékáról, hangsúlyozva, ő is hasonlóan cselekszik.
A kabinet egyébként tegnap elfogadta a szakszervezetek azon javaslatát, amelynek értelmében a legkisebb és a legnagyobb közalkalmazotti bérek közötti különbség 1 a 15-höz helyett 1 a 12-höz lesz, ezzel akarják elejét venni, hogy egyes közalkalmazottaknak kirívóan magas legyen a bére. A kormány elfogadta szombaton az idei második költségvetés-kiigazítást is, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett abba, hogy az eredeti, márciusban becsült 4,6 százalékról 7,3 százalékra nőjön Románia költségvetési hiánya.
Az államháztartási hiánycél növelésére azért van szükség, mivel a büdzsé bevételei 17,4 milliárd lejjel, azaz a GDP 3,5 százalékával csökkennek az eredeti tervhez képest, miután például a hozzáadott értékadóból befolyó összegek 4 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak a vártnál, a társadalombiztosításokból származó összegek pedig mintegy 5 milliárd lejjel. A költségvetés-kiigazítás nyomán a bevételek a GDP 31,6 százalékára (157,2 milliárd lej) rúgnak, míg a kiadások elérik a bruttó hazai össztermék 38,9 százalékát (193,7 milliárd lej). A GDP-t 497,3 milliárd lejre becsülik.
Az idei éves infláció szintjét 4,3 százalékon állapították meg. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter rámutatott, a költségvetés kiigazítása nélkül az államháztartás hiánya meghaladta volna a 8 százalékot. A kormány áprilisban fogadta el az idei év első költségvetés-kiigazítását, miután megkötötte a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok