Fotó: Agerpres
2009. augusztus 31., 08:502009. augusztus 31., 08:50
Készek beperelni a román államot a közalkalmazottak, akiket a kormány tíznapos kényszerszabadságra akar a következő időszakban küldeni. Minderről a hét végén nyilatkozott Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés elnöke, azt követően, hogy a kormány szombati ülése után Gheorghe Pogea pénzügyminiszter közölte, minden minisztérium maga dönti el, hogy a törvényes előírások betartása mellett milyen eljárást szab meg a fizetés nélküli szabadnapok esetében. Pogea az állami alkalmazottak megértését kérte az ideiglenes intézkedéssel szemben.
Mint hangsúlyozta, a kényszerszabadságot, mint az állami büdzsének megtakarítást jelentő intézkedést, belefoglalták a kormány által szombaton elfogadott költségvetés-kiigazítás rendeletébe. A törvénytervezet értelmében a kormány elrendeli, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között vagy küldjék 10 napos fizetés nélküli szabadságra valamennyi alkalmazottat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentsék a munkaidőt. Eme intézkedések révén a köztisztviselők fizetése havi 15,5 százalékkal fog csökkenni. A hatóságoknak és közintézményeknek azonban kötelességük úgy megszervezni a tevékenységüket, hogy a közérdekű szolgáltatásokban ne támadjon fennakadás. A jogszabálytervezet értelmében a szabadnapok nem hatnak ki az éves pihenőszabadságra, és ezeken a napokon az alkalmazott minden más, törvény adta jogát élvezheti.
A szakszervezetek azonban első perctől ellenezték a kormány intézkedését. Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret elnöke szombaton ismételten leszögezte, a közalkalmazottak nem fognak önként tíznapos, fizetés nélküli szabadságra menni. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter tudja, hogy semmiféle törvényes lehetőség nincs arra, hogy az állami költségvetésből fizetett alkalmazottakat kényszerszabadságra küldjék.
„Nehéz elhinnem, hogy az alkalmazottak önként fizetés nélküli szabadságra mennek, és úgy vélem, hogy be fogják perelni az államot” – szögezte le Isvoranu. A Spiru Haret szakszervezeti tömb vezetője ugyanakkor arra is kitért, hogy a tanügyben rendhagyó a helyzet: nem lehet szabadságra küldeni az alkalmazottakat, mivel a tanulók oktatók nélkül maradnának. „A fizetés nélküli szabadság kihat a rendszer stabilitására” – tette hozzá a szakszervezeti vezető, aki szerint a kormány „nagyon keveset takarít meg” azzal, ha ezt az intézkedést gyakorlatba ülteti.
Hogy példát statuáljanak, a Boc-kormány tagjai a szombati kormányülésen aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben saját felelősségükre vállalják, hogy az év végéig lemondanak nettó havi bérük 20 százalékáról, közölte Ioana Muntean kormányszóvivő. Ezzel összesen mintegy 95 ezer lejjel több pénz marad az államkasszában. A kormányfő és a miniszterelnök-helyettes havonta 1200 lejről mond le, a miniszterek pedig mintegy 1100 lejről. A megtakarított összegeket az állami büdzsébe irányítják. Amint arról beszámoltunk, Emil Boc kormányfő júliusban jelentette be, hogy a költségmegtakarítások érdekében azt javasolja a minisztereknek, 2009. augusztus és december között mondjanak le nettó fizetésük 20 százalékáról, hangsúlyozva, ő is hasonlóan cselekszik.
A kabinet egyébként tegnap elfogadta a szakszervezetek azon javaslatát, amelynek értelmében a legkisebb és a legnagyobb közalkalmazotti bérek közötti különbség 1 a 15-höz helyett 1 a 12-höz lesz, ezzel akarják elejét venni, hogy egyes közalkalmazottaknak kirívóan magas legyen a bére. A kormány elfogadta szombaton az idei második költségvetés-kiigazítást is, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett abba, hogy az eredeti, márciusban becsült 4,6 százalékról 7,3 százalékra nőjön Románia költségvetési hiánya.
Az államháztartási hiánycél növelésére azért van szükség, mivel a büdzsé bevételei 17,4 milliárd lejjel, azaz a GDP 3,5 százalékával csökkennek az eredeti tervhez képest, miután például a hozzáadott értékadóból befolyó összegek 4 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak a vártnál, a társadalombiztosításokból származó összegek pedig mintegy 5 milliárd lejjel. A költségvetés-kiigazítás nyomán a bevételek a GDP 31,6 százalékára (157,2 milliárd lej) rúgnak, míg a kiadások elérik a bruttó hazai össztermék 38,9 százalékát (193,7 milliárd lej). A GDP-t 497,3 milliárd lejre becsülik.
Az idei éves infláció szintjét 4,3 százalékon állapították meg. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter rámutatott, a költségvetés kiigazítása nélkül az államháztartás hiánya meghaladta volna a 8 százalékot. A kormány áprilisban fogadta el az idei év első költségvetés-kiigazítását, miután megkötötte a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok