2009. június 11., 11:372009. június 11., 11:37
Gyors és pozitív választ adott az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság azon stratégiájára, amelynek célja az adócsalás, adókikerülés elleni harc támogatása – nyilatkozta Kovács László adópolitikai és vámügyi biztos a témával is foglalkozó luxemburgi pénzügyminiszteri ülést követően. Úgy vélte, a miniszterek zárónyilatkozata erős jelzést küld a nemzetközi közösségnek is, mert megerősíti az EU elkötelezettségét a tisztességes adópolitika elvei – az átláthatóság és az információcsere – iránt.
Kovács László sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy növekvő fontossággal bír az adócsalás kérdése az Unióban. A tagállamok ugyanis egyrészt a gazdasági válság körülményei között nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az évi 200–250 milliárd eurós adóbevétel-veszteségnek, másrészt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben Európában százmilliók pontosan fizetik az adójukat, néhány cég és magánszemély igyekszik jelentős összeget kivonni az adózási kötelezettség alól.
A magyar biztos beszámolt arról: az uniós országok elkötelezték magukat, hogy megállapodásra jutnak arról a három irányelvtervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről.
Ezeknél hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására – emelte ki Kovács László. Elmondta azt is: a megtakarítások adóztatásával kapcsolatban a tagországok felkérték a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tervezett változtatásokról az öt nem európai uniós országgal, amelyek egyébként részei a rendszernek (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino).
A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe. A miniszterek felkérték Nagy-Britanniát és Hollandiát is, hogy ők is kezdjenek tárgyalásokat saját függő és társult területeikről. Kovács László tájékoztatta a tanácsot arról is, hogy május végén biztató tárgyalásokat folytattak azzal a három ázsiai nemzetközi pénzügyi központtal (Makaó, Hongkong, Szingapúr), amelyek tavaly januárban „még határozottan ellenálltak” annak a kérésnek, hogy csatlakozzanak az Unió megtakarítási adózási rendszeréhez. Norvégia is kész tárgyalni erről a kérdésről – tette hozzá a biztos.
A miniszterek arra is biztatták a bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a csalás elleni megállapodásról szóló tárgyalásokat Liechtensteinnal. Tudomásul vették, hogy ezt követően a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt be ugyanilyen tárgyalásokra a másik négy említett Unión kívüli európai országgal. Kovács László jelezte, hogy Liechtensteinnal elég közel jutottak már a megállapodáshoz, csupán néhány kérdés maradt nyitva. A partner vállalta, hogy együttműködik az adókötelezettség pontos megállapításában, illetve kész az amerikai–liechtensteini megállapodás minden előírását az uniós egyezménybe is bevenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok