2009. június 11., 11:372009. június 11., 11:37
Gyors és pozitív választ adott az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság azon stratégiájára, amelynek célja az adócsalás, adókikerülés elleni harc támogatása – nyilatkozta Kovács László adópolitikai és vámügyi biztos a témával is foglalkozó luxemburgi pénzügyminiszteri ülést követően. Úgy vélte, a miniszterek zárónyilatkozata erős jelzést küld a nemzetközi közösségnek is, mert megerősíti az EU elkötelezettségét a tisztességes adópolitika elvei – az átláthatóság és az információcsere – iránt.
Kovács László sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy növekvő fontossággal bír az adócsalás kérdése az Unióban. A tagállamok ugyanis egyrészt a gazdasági válság körülményei között nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az évi 200–250 milliárd eurós adóbevétel-veszteségnek, másrészt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben Európában százmilliók pontosan fizetik az adójukat, néhány cég és magánszemély igyekszik jelentős összeget kivonni az adózási kötelezettség alól.
A magyar biztos beszámolt arról: az uniós országok elkötelezték magukat, hogy megállapodásra jutnak arról a három irányelvtervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről.
Ezeknél hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására – emelte ki Kovács László. Elmondta azt is: a megtakarítások adóztatásával kapcsolatban a tagországok felkérték a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tervezett változtatásokról az öt nem európai uniós országgal, amelyek egyébként részei a rendszernek (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino).
A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe. A miniszterek felkérték Nagy-Britanniát és Hollandiát is, hogy ők is kezdjenek tárgyalásokat saját függő és társult területeikről. Kovács László tájékoztatta a tanácsot arról is, hogy május végén biztató tárgyalásokat folytattak azzal a három ázsiai nemzetközi pénzügyi központtal (Makaó, Hongkong, Szingapúr), amelyek tavaly januárban „még határozottan ellenálltak” annak a kérésnek, hogy csatlakozzanak az Unió megtakarítási adózási rendszeréhez. Norvégia is kész tárgyalni erről a kérdésről – tette hozzá a biztos.
A miniszterek arra is biztatták a bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a csalás elleni megállapodásról szóló tárgyalásokat Liechtensteinnal. Tudomásul vették, hogy ezt követően a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt be ugyanilyen tárgyalásokra a másik négy említett Unión kívüli európai országgal. Kovács László jelezte, hogy Liechtensteinnal elég közel jutottak már a megállapodáshoz, csupán néhány kérdés maradt nyitva. A partner vállalta, hogy együttműködik az adókötelezettség pontos megállapításában, illetve kész az amerikai–liechtensteini megállapodás minden előírását az uniós egyezménybe is bevenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok