2009. június 11., 11:372009. június 11., 11:37
Gyors és pozitív választ adott az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság azon stratégiájára, amelynek célja az adócsalás, adókikerülés elleni harc támogatása – nyilatkozta Kovács László adópolitikai és vámügyi biztos a témával is foglalkozó luxemburgi pénzügyminiszteri ülést követően. Úgy vélte, a miniszterek zárónyilatkozata erős jelzést küld a nemzetközi közösségnek is, mert megerősíti az EU elkötelezettségét a tisztességes adópolitika elvei – az átláthatóság és az információcsere – iránt.
Kovács László sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy növekvő fontossággal bír az adócsalás kérdése az Unióban. A tagállamok ugyanis egyrészt a gazdasági válság körülményei között nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az évi 200–250 milliárd eurós adóbevétel-veszteségnek, másrészt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben Európában százmilliók pontosan fizetik az adójukat, néhány cég és magánszemély igyekszik jelentős összeget kivonni az adózási kötelezettség alól.
A magyar biztos beszámolt arról: az uniós országok elkötelezték magukat, hogy megállapodásra jutnak arról a három irányelvtervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről.
Ezeknél hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására – emelte ki Kovács László. Elmondta azt is: a megtakarítások adóztatásával kapcsolatban a tagországok felkérték a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tervezett változtatásokról az öt nem európai uniós országgal, amelyek egyébként részei a rendszernek (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino).
A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe. A miniszterek felkérték Nagy-Britanniát és Hollandiát is, hogy ők is kezdjenek tárgyalásokat saját függő és társult területeikről. Kovács László tájékoztatta a tanácsot arról is, hogy május végén biztató tárgyalásokat folytattak azzal a három ázsiai nemzetközi pénzügyi központtal (Makaó, Hongkong, Szingapúr), amelyek tavaly januárban „még határozottan ellenálltak” annak a kérésnek, hogy csatlakozzanak az Unió megtakarítási adózási rendszeréhez. Norvégia is kész tárgyalni erről a kérdésről – tette hozzá a biztos.
A miniszterek arra is biztatták a bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a csalás elleni megállapodásról szóló tárgyalásokat Liechtensteinnal. Tudomásul vették, hogy ezt követően a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt be ugyanilyen tárgyalásokra a másik négy említett Unión kívüli európai országgal. Kovács László jelezte, hogy Liechtensteinnal elég közel jutottak már a megállapodáshoz, csupán néhány kérdés maradt nyitva. A partner vállalta, hogy együttműködik az adókötelezettség pontos megállapításában, illetve kész az amerikai–liechtensteini megállapodás minden előírását az uniós egyezménybe is bevenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok