Pénzügyminiszterek az adócsalás ellen

Gyors és pozitív választ adott az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa az Európai Bizottság azon stratégiájára, amelynek célja az adócsalás, adókikerülés elleni harc támogatása – nyilatkozta Kovács László adópolitikai és vámügyi biztos a témával is foglalkozó luxemburgi pénzügyminiszteri ülést követően. Úgy vélte, a miniszterek zárónyilatkozata erős jelzést küld a nemzetközi közösségnek is, mert megerősíti az EU elkötelezettségét a tisztességes adópolitika elvei – az átláthatóság és az információcsere – iránt.

A válság növelte az adócsalások jelentőségét

Kovács László sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy növekvő fontossággal bír az adócsalás kérdése az Unióban. A tagállamok ugyanis egyrészt a gazdasági válság körülményei között nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az évi 200–250 milliárd eurós adóbevétel-veszteségnek, másrészt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben Európában százmilliók pontosan fizetik az adójukat, néhány cég és magánszemély igyekszik jelentős összeget kivonni az adózási kötelezettség alól.

A magyar biztos beszámolt arról: az uniós országok elkötelezték magukat, hogy megállapodásra jutnak arról a három irányelvtervezetről, amelyet a bizottság tavaly novemberben, illetve idén februárban terjesztett be a megtakarítások adóztatásáról, az adókötelezettség pontos felmérését szolgáló információcseréről, valamint az adóbehajtást szolgáló adminisztratív együttműködésről.

Nem titok már a banktitok

Ezeknél hangsúlyozottan szerepel az is, hogy a banktitok többé nem használható ürügyként az információ megtagadására – emelte ki Kovács László. Elmondta azt is: a megtakarítások adóztatásával kapcsolatban a tagországok felkérték a bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tervezett változtatásokról az öt nem európai uniós országgal, amelyek egyébként részei a rendszernek (Svájc, Liechtenstein, Monaco, Andorra és San Marino).

A változtatások közül a biztos a direktíva hatályának a kiterjesztését emelte ki az úgynevezett innovatív pénzügyi termékekre, mint a tőkegarantált befektetési formák és az életbiztosítások. Másik módosítás az eddig adómentes alapítványok és trösztök bevonása a rendszerbe. A miniszterek felkérték Nagy-Britanniát és Hollandiát is, hogy ők is kezdjenek tárgyalásokat saját függő és társult területeikről. Kovács László tájékoztatta a tanácsot arról is, hogy május végén biztató tárgyalásokat folytattak azzal a három ázsiai nemzetközi pénzügyi központtal (Makaó, Hongkong, Szingapúr), amelyek tavaly januárban „még határozottan ellenálltak” annak a kérésnek, hogy csatlakozzanak az Unió megtakarítási adózási rendszeréhez. Norvégia is kész tárgyalni erről a kérdésről – tette hozzá a biztos.

A miniszterek arra is biztatták a bizottságot, hogy mielőbb fejezze be a csalás elleni megállapodásról szóló tárgyalásokat Liechtensteinnal. Tudomásul vették, hogy ezt követően a bizottság konkrét javaslatokat terjeszt be ugyanilyen tárgyalásokra a másik négy említett Unión kívüli európai országgal. Kovács László jelezte, hogy Liechtensteinnal elég közel jutottak már a megállapodáshoz, csupán néhány kérdés maradt nyitva. A partner vállalta, hogy együttműködik az adókötelezettség pontos megállapításában, illetve kész az amerikai–liechtensteini megállapodás minden előírását az uniós egyezménybe is bevenni.