Pénzgyűjtés egyszerűbben, olcsóbban: elindulhat a közösségi finanszírozást célzó első hivatalos platform Romániában

Megteremti továbbá a feltételeket a befektetők új kategóriáinak vonzásához és a vállalatok új üzleti modelljének megvalósításához, valamint új finanszírozási alternatívát kínál a támogathatók számára is” – olvasható a felügyelet közleményében.

Rámutattak, a közösségi finanszírozás háromszereplős: a projektfejlesztő, aki a projektet finanszírozásra javasolja, a befektetők, akik a javasolt projektet finanszírozzák, és a közösségi finanszírozás szolgáltatóját, aki egy online platform kezelésével megkönnyíti a kapcsolatot a projektfejlesztők és a potenciális befektetők között.

A kereslet és kínálat találkozási pontja

A fejlett országokban a crowdfunding egy komoly finanszírozási alternatíva, amely Romániában még nem honosult meg – fejtette ki megkeresésünkre Juhász Jácint közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, előrelépést jelent, ha nálunk is elterjed, hiszen a romániai vállalkozók, ha nincs saját pénzük, korlátozott finanszírozási lehetőségeket azonosíthatnak be: vagy uniós programban reménykednek, hogy lehívhatnak valamilyen vissza nem térítendő támogatást, vagy bankhitelt vesznek fel, ám ez utóbbi az emelkedő kamatlábak, a pénzintézetek szigorú feltételei miatt elég sok kezdő vállalkozás számára elérhetetlen.

„A pénz iránti keresletnek és a kínálatnak, a finanszírozást keresőknek és a megtakarítással rendelkezőknek egy újabb találkozási pontja. Lehetőség az induló startupvállalatok vagy akár a nonprofit jellegű, közösségi projektek finanszírozására is ” –foglalta össze az egyetemi oktató.

Hasonlóan intézményesített találkozási pont a tőzsde, de ott csak a nagyvállalatok jelennek meg, egy kis cég, egy startup oda nem kerül be, viszont a kisbefektetők a tőzsdén is labdába rúghatnak, részesei lehetnek a nagyvállalatok sikerének. „A crowdfunding kevésbé szervezett, de felügyelet alatt működik, a kis kezdeményezések ezen keresztül szerezhetnek támogatást. A pénzgyűjtőnek nem kell feltétlenül egy vállalatnak lennie, lehet egy közösségi projekt. Például ha valaki be akar ültetni egy domboldalt fával, ezen keresztül összegyűjtheti adományokból a szükséges összeget” – ecsetelte Juhász Jácint.

Biztonságos, de kockázatos

A közgazdász ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy a Pénzügyi Felügyelet által engedélyezett platform jogilag szabályozottan működik, ami azt szavatolja, hogy nem egy kamu portál, kiszűrik annak a kockázatát, hogy a befizetett pénz eltűnik, vagy más célra használják.

de nem azért, mert valaki meglopott vagy becsapott, hanem mert a vállalkozás, amire letettük a voksunkat, amit megfinanszíroztunk vagy meghiteleztünk, valamiért nem jött össze, figyelmeztetett a közgazdász.

korábban írtuk

Tőzsdézés kockázatokkal és mellékhatásokkal: mentalitásváltásra és pénzügyi nevelésre egyaránt szükség lenne

Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk. 

„A bankok folyamatosan monitorozzák azokat a vállalatokat, melyeket meghiteleznek, kiértékelik a tevékenységét, hogy biztonságba tudják a kihelyezett pénzüket, a crowdfundingban a csőd vagy a nem fizetés kockázata áthárul a finanszírozóra, akárcsak a tőzsdén, ha részvényt vásárolunk, nem garantált, hogy az a cég örök életű, hogy visszakapjuk a pénzünket. Másrészt ezeknek a platformoknak alacsony a működési költségük, mivel algoritmusok alapján dolgoznak, miközben a tőzsdei vagy banki finanszírozásnak magasabbak az adminisztratív költségei, így a crowdfunding révén alacsony költséggel lehet megszerezni kis összegű finanszírozásokat” – összegezte Juhász Jácint.