Óvnák a külföldön dolgozókat – nem kérhetnek pénzt a cégek a munkaerő közvetítéséért

Ezt most kiküszöbölik, hiszen a jutalékot csak a munkaerőt kereső cégnek számolhatják fel.

Szigorúbb szabályrendszer

Csép Andrea Maros megyei RMDSZ-es képviselő a Krónika megkeresésére elmondta, a külföldi munkaközvetítésre vonatkozó 2000/153-as törvényt október végén módosították annak érdekében, hogy védjék a külföldön dolgozó román állampolgárok jogait, és javítsák a munkaerő-közvetítés körülményeit.

A képviselő rámutatott, számos visszaélés történt, akik a munkaközvetítő ügynökségeken keresztül kerestek külföldi állást, könnyen a rendszer áldozataivá váltak. Előfordult, hogy a közvetítési díjat felszámolták a munkavállalótól és a külföldi munkáltatótól is, vagy azért kértek pénzt, hogy az álláskereső adatait bevezették az adatbázisba, de valójában nem is segítettek munkát keresni. Ezeket a rendellenességeket próbálták kiküszöbölni a módosítások által. 

Tisztázták továbbá a munkaközvetítői fogalmat, konkrétan megszabva a működési területét, ugyanakkor törvénybe foglalták, hogy az ügynökségeknek tilos bármilyen közvetítői díjat felszámolni. Csép Andrea meglátása szerint fontos módosítás, hogy az ügynökségeknek kötelezően közvetítői szerződést kell aláíratniuk mindazokkal, akik külföldön szeretnének munkát vállalni – ennek a pontjait az alkalmazási módszertanban rögzítik. A szerződést annak az országnak a nyelvén is meg kell ugyanakkor fogalmazni, ahol a román állampolgár dolgozni fog.

„Ez azért fontos, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok a saját biztonságuk érdekében megfelelő ellenőrzés és felülvizsgálat alatt álljanak, ne válhassanak a csalás, adócsalás, és emberkereskedelem áldozatává most, amikor a migráció ennyire jelen van minden európai országban” – szögezte le Csép Andrea. Szerinte a módosítások a munkaközvetítő ügynökségeknek is előnyösek, mert visszanyerhetik a hitelességüket.

A közvetítőknek nem tetszenek a módosítások

Nem így gondolják azonban ezt a munkaerőt külföldre közvetítő ügynökségek képviselői, úgy vélik ugyanis, hogy akár lakatot is tehetnek cégükre, hiszen éppen abból éltek, hogy közvetítői díjat számoltak fel a munkavállalóknak. Ivácson Imre, az egyik sepsiszentgyörgyi munkaközvetítő ügynökség vezetője lapunk megkeresésére elmondta,

Elismerte, hogy voltak visszaélések ezen a területen, ám – mint hangsúlyozta – a csalók nagy kockázatot vállaltak, hiszen beperelték őket, bűnvádi eljárás indulhatott ellenük. Az állásközvetítő ugyanakkor érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy egyre nehezebb munkavállalót találni, hiszen akik külföldön akartak dolgozni, általában már mind elmentek.

„Mindenki tudja, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, a több pénzért többet is kell dolgozni, ezért már egyre kevesebben vállalják, hogy elmennek” – fogalmazta meg Ivácson Imre.  Hozzátette, most már inkább a két-három hónapos idénymunkák népszerűek, azt ugyanis a családosok is bevállalják, hogy ennyit hiányozzanak otthonról. Ugyanakkor a mezőgazdasági munkákra tudnak még közvetíteni, mert ahhoz nem kell sem nyelvtudás, sem szakképesítés.

A munkaerő-közvetítő cég képviselője egyúttal azt is elpanaszolta, hogy például Magyarországra beteg mellé keresnek gondozót, amiért tízezer forintos órabért ajánlanak, mégsem találnak jelentkezőt.